Egy friss tanulmány szerint 2030-ra az automatizálásnak köszönhetően jelentős átalakulás történik az európai munkaerőpiacon: egészen konkrétan több mint kilencvenmillió dolgozónak (a teljes munkaerőpiac negyven százalékának) új készségeket kell elsajátítania az elkövetkező tíz évben, a robotok ugyanis mintegy ötvenegymillió munkakört veszélyeztetnek. - olvasható a McKinsey adatelemző cég kutatásában.

A szakemberek hozzáteszik, hogy a technológia fejlődése következtében napjainkig a kontinens valamennyi munkavállalójának bizonyos fokú változással kell szembenéznie, és bár a statisztikák látszólag alátámasztják, hogy a robotok elveszik a munkánkat, szerintük nem kell rögtön a legrosszabbtól tartanunk. A kutatás ugyanis azt is mutatja, hogy amíg valahol csökken, addig bizonyos ágazatokban inkább növekszik az emberi munkaerő iránti igény, ami nagyrészt kompenzálja a veszteséges oldalt.

Valójában nagyon is szükség lesz új dolgozókra, mivel 2030-ig mintegy hatmillióan kiesnek az európai munkaerőpiacról.

Ám mivel számos területen, így például a technológiában új álláslehetőségek jelennek meg, a McKinseynél arra számítanak, hogy a cégeknek nem lesz egyszerű elegendő munkavállalót találni a szükséges készségekkel az éppen aktuális munkakörök betöltéséhez. Ez különösen igaz a nagyvárosokra, például Londonra és Párizsra, ahol a foglalkoztatási lehetőségek számottevően koncentrálódni fognak, ám betöltésükhöz túl kevesen rendelkeznek megfelelő képesítéssel. A jelentés megállapította, hogy a különböző területeken történő dinamikus növekedés miatt az új pozíciók kevesebb mint hatvan százalékát sikerül csak megfelelő embernek adni. Más szavakkal: a munkaerő tovább- és átképzése a vezetők legfontosabb feladata lesz az elkövetkező években. A tendenciát pedig csak tovább gyorsította a COVID-19 válság: a McKinsey jelentése szerint az automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkahelyek azok, amelyeket a világjárvány sebezhetőbbé tett. Az ügyfélszolgálat és az értékesítés, az élelmiszer-ellátás és az építőipar csupán három nagy csoport, amelyek valószínűleg mind az automatizálás, mind pedig az egészségügyi válság miatt veszélybe kerültek. Kritikus fontosságú tehát annak biztosítása, hogy a munkavállalók megtanulják azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számukra a magas növekedési lehetőségek felé történő elmozdulást. Susan Lund, a tanulmány egyik szerzője arról beszélt a ZDNet-nek, hogy

"A jelenlegi felállás szerint Európában az a tendencia, hogy valaki egyik hanyatló szektorból vándorol egy másikba."

"Nagyon fontos tehát, hogy az automatizálás miatt visszaszoruló foglalkozásokban dolgozók arra törekedjenek, hogy megszerezzék azokat a képességeket, amelyekre a növekvő munkaköröknél szükség van" - mondta Lund. Hozzátette: valóban vannak olyan készségek, amelyek elősegíthetik a karrier előrehaladását.

Hol várhatjuk a növekvő foglalkoztatási igényeket?

Általánosságban elmondható, hogy a régóta fennálló tendencia folytatásaként a feldolgozóipar és a mezőgazdaság egyre inkább veszít jelentőségéből a szolgáltatások javára. Pontosabban a McKinsey elemzői azt jósolják, hogy az

egészségügyi és a szociális dolgozók iránti igény növekszik a legerőteljesebben, ezt követik majd szakmai, tudományos és műszaki szolgáltatások, valamint az oktatás.

Lund szerint ez jó hír, mert a munkahelyek elmozdulnak az unalmas rutinmunkától egy sokkal érdekesebb, problémamegoldó, személyközi interakciót igénylő munkakörök megteremtése felé. "Vannak olyan egyéb kulcsfontosságú készségek is, amelyekben az emberek lekörözik a robotokat, és amelyek az elkövetkező években a munkaadók hasznára válnak" - jegyzi meg Lund. "Különösen a szociális, valamint a magasabb szintű kognitív képességek ígéretesek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

ha valaki képes másokkal jól együttműködni, mentorálni, tanítani és kooperálni, valamint erős problémamegoldó készséggel és kritikus gondolkodással bír, akkor szinte biztosan nyert ügye van."

A jelentésből továbbá arra következtethetünk, hogy a társadalmi-érzelmi készségek iránti kereslet akár egyharmadával is növekedhet, mivel az emberi munkavállalók olyan szerepekre összpontosítanak, amelyeket a gépek nem tudnak teljesíteni, és amelyek kölcsönhatást, gondozást, oktatást és tanulást, valamint mások irányítását igénylik. A fentiek ugyanakkor nem pusztán a jövőbeli munkavállalókra vonatkoznak, sok alkalmazott jelenleg is olyan munkahelyen dolgozik, amely az automatizálás miatt megváltozik: a McKinsey elemzői azt jósolták, hogy az EU-szerte a tevékenységek körülbelül huszonkét százaléka automatizálódhat 2030-ra. Az új típusú munkakörökben a robotok mellett történő sikeres munkához az alkalmazottaknak olyan készségekre lesz szükségük, amelyekkel jelenleg nem rendelkeznek. Az "egész életen át tartó tanulás" ezért egyrészt felgyorsul, másrészt most nyer igazán értelmet, mivel a munkavállalók karrierjük során folyamatában új ismereteket szereznek. Az pedig elsősorban a vezetőkön múlik, hogy programokat kezdeményezzenek beosztottjaik átképzésére a siker biztosítása érdekében egy automatizáltabb munkahelyen.

Valahol már bele is cseppentek az új helyzetbe

Hasonlóképpen, új lehetőségek merülhetnek fel a munkavállalók zökkenőmentesebb átképzésének lehetővé tétele érdekében. Egy robottechnológiai vállalat, az Universal Robots például már „cobotokat” (vagy együttműködő robotokat) telepít a vállalkozások számára, amelyek célja az automatizálás egyszerűbbé tétele az emberi alkalmazottak számára. A társaság online tanfolyamokat indított, amelyek elmondásuk szerint lehetővé teszik a mérnöki háttérrel nem rendelkező munkavállalók számára, hogy mindössze nyolcvanhét perc alatt beprogramozzanak egy "cobotot". A Universal Robots szerint ez a módszer

megfordítja azt az elgondolást, hogy az automatizálás elvonja a munkahelyeket az emberektől, ehelyett eszközöket ad az alkalmazottaknak napi tevékenységeik jobb irányításához.

Lund a maga részéről biztos abban, hogy az emberek könnyen megszerezhetik az új készségeket, részben azért, mert sokkal már most is rendelkeznek velük. "A munkaképesség az elmúlt években számos szakma szempontjából fejlődött" - mondja. "A digitális technológiák megjelenésével pedig mindez felgyorsult." "Európa több országában például a metróvezetők útvonal-optimalizálásra váltottak, mivel a szerelvények már automatizáltak" - folytatja. "Sok helyen a bányászok már nem magát az ásást végzik, az a gépek dolga, ehelyett elektronikusan vezérlik a berendezést, és így tovább. Vagyis az emberek és a robotok egyre inkább egymás mellett dolgoznak." Az elmondottak alapján tehát a robotok nem a riválisaink, sokkal inkább munkatársaink lesznek a nem is annyira távoli jövőben.

(Fotó: Needpix)