A leköszönő Biden-kormány a Google anyavállalata, az Alphabet után az Apple-t is perbe fogta a Microsoft elleni antitröszt-eljárás után huszonöt évvel. A pert a minisztérium mellett tizenhat amerikai állam főügyésze indította. Azzal vádolják a világ egyik legnagyobb vállalatát, hogy saját javukra korlátozzák az iPhone-ok képességeit, megoldásait bizonyos fejlesztők előtt, és ezzel nem csak a partnereiket, hanem a vásárlóikat is hátrányos helyzetbe hozzák - számolt be a The Verge.
"Az Apple a monopóliuma erejével több pénzt szed ki többek között a vásárlóiból, a fejlesztőkből, tartalom-előállítókból, művészekből, kiadókból, kisvállalatokból és kereskedőkből"
- idézi a lap a minisztériumot. Az elmúlt években, különösen Obama elnök kormányzása után egyre jellemzőbb lett a kemény, helyenként ellenséges hangnem a mindenkori amerikai kormányok és a technológiai vállalatok között. A Facebook, későbbi nevén Meta, a választások akaratlan befolyásolása, adatvédelmi szabálytalanságok, majd a tinédzserek veszélyeztetése miatt állt a szőnyeg szélén; a Google-t a hirdetési piac fölötti túlzott befolyással vádolják; az Amazon az oldalt használó kereskedőkkel szemben nem viselkedik megfelelően az igazságügy szerint. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC, Federal Trade Commission) vezetőjének, Lina Khannak az ambícióit és véleményét ismerve nem lehetett kérdés, hogy előbb-utóbb az Apple is sorra kerül.
Mi a gond az iPhone-okkal?
A The Verge öt pontban foglalta össze a legfontosabb vádakat: első a "szuperalkalmazások" tilalma. Ezek a jellemzően Ázsiából ismert programok egyszerre kezelnek pénzügyeket, e-kereskedelmet, üzenetküldést, játékokat, vagyis szinte bármit - így sokkal könnyebben váltanak a vásárlók telefont, hiszen ha a "szuperprogramjuk" fut az új mobilon, akkor nyugodtak lehetnek. Az ilyen appokat az Apple tiltja - egy program nagyjából egy dologra lehet jó szerintük. Szintén tiltották a felhőalapú játékok használatát, illetve csak nagyon szigorú szabályok mellett engedték be azokat az App Store-ba. Az Apple Watch privilégiumait, rendszerszintű mély hozzáférését is kifogásolják a felperesek, ahogyan a fizetésekhez is szükséges NFC chipek használatának korlátozását is. A mindenki számára érthető, ezért kiemelt jelentőségű, ötödik vádpont pedig, hogy az iMessage nevű üzenetküldő rendszerük nem elérhető más platformokon, ami megnehezíti az Android és iPhone készülékek közti csevegést. És persze a váltást a két platform között.
Ugyanakkor a fenti problémák java kifejezetten Amerikára érvényes. Ott a mobilok hatvan százaléka iPhone, míg Európában csak a harmada - előbbi piacrész könnyebben tesz lehetővé monopolisztikus működést. Ezzel összefügg, hogy míg mi megszoktuk, hogy WhatsAppen, Messengeren vagy Signalon hozunk létre csoportokat, mert ezek szinte minden mobilon elfutnak, addig a tengerentúlon jellemzőbb, hogy egyetlen androidos barát miatt vált "zöld buborékra", vagyis gyengébb minőségű és kevésbé biztonságos SMS-ezésre a csevegés. Emellett az EU digitális piacokat szabályozó törvényei miatt a játékstreaming és egyéb korlátozásokon már engedett is az Apple a kontinensen - igaz, az Unió elégedetlen az eszközölt változásokkal.
Hogy Amerikában mi lesz a per sorsa, azt még megjósolni is nehéz. A jelenlegi és a következő kormánynak is ki kell tudnia állni a vádak mellett - miközben a vásárlók alapvetően elégedettek az Apple termékeivel, bár arról zajlik vita, hogy pontosan mennyire. A cég mindeközben arra hivatkozik, hogy kifejezetten a fentiek miatt kedvelik a vásárlói az iPhone-okat, és akinek ez nem tetszik, választhat másik platformot. Ahogyan például az európaiak java teszi.
(Borítókép: Jaap Arriens/NurPhoto via Getty Images)
