A kronológiai életkor – vagyis a születés óta eltelt évek száma – ugyanis csupán egy adat, míg a biológiai kor azt mutatja meg, hogy a test valójában milyen ütemben öregszik. A kutatók szerint a FaceAge segítségével az orvosok személyre szabottabb döntéseket hozhatnak például a rákkezelések során.

Dr. Hugo Aerts, a Massachusetts General Brigham mesterséges intelligenciával foglalkozó orvosi programjának vezetője kifejtette: jelenleg az orvosok gyakran szubjektív benyomás alapján mérlegelik a betegek általános egészségi állapotát, ami nagyban befolyásolhatja, milyen kezelést javasolnak. Például egy olyan beteg, aki biológiailag fiatalabbnak tűnik, valószínűleg jobban bírja az agresszív terápiát, mint egy olyan páciens, aki bár ugyanannyi idős, biológiai szempontból viszont idősebb.

A FaceAge célja éppen az, hogy objektív alapot adjon ehhez az értékeléshez. A modell használata rendkívül egyszerű: fel kell töltenünk egy fotót (Choose a File), majd az “Analyze my Age” gombra kattintunk. A képet a rendszer egyébként azonnal feldolgozza, és ez nem kerül eltárolásra.

A The Lancet Digital Health május 8-i számában megjelent tanulmány szerint a modellt több mint 58 000, 60 év feletti, általánosan egészségesnek tartott személy arcképe alapján tanították be. Ezután több mint 6000 rákos betegen tesztelték. Érdekes módon ezek a betegek átlagosan öt évvel idősebbnek tűntek, mint a valódi életkoruk. Ráadásul a FaceAge által becsült biológiai kor jobban összefüggött a túlélési arányokkal, mint a kronológiai életkor – azoknál, akik biológiailag idősebbnek látszottak, alacsonyabb túlélési esélyeket mértek.

A modell ugyanakkor még nem áll készen a klinikai használatra. A fejlesztéshez nyilvánosan elérhető képeket használtak fel olyan forrásokból, mint az IMDb vagy a Wikipédia, amelyek nem feltétlenül tükrözik a lakosság sokféleségét, és gyakran tartalmaznak módosított vagy retusált fotókat. A kozmetikai beavatkozások, illetve az életmódbeli tényezők hatását sem vették figyelembe, és a kutatócsoport is elismeri, hogy pontosabb és reprezentatívabb adatokra van szükség a továbblépéshez.

A fejlesztés azonban folytatódik: a kutatók azon dolgoznak, hogy a FaceAge más betegségek előrejelzésében is hasznosítható legyen. Klinikai vizsgálatot is terveznek, amelyben összevetik az eszköz pontosságát a daganatos betegellátásban alkalmazott hagyományos gyengeségfelmérő módszerekkel.

Bár a technológia ígéretes, etikai kérdéseket is felvet. Fontos, hogy egyértelmű irányelvek szabályozzák a használatát, és megakadályozzák, hogy például biztosítótársaságok visszaéljenek az adatokkal.

„Ez a technológia kizárólag a betegek javát szolgálhatja” – hangsúlyozta Aerts.

Dr. Ray Mak, a tanulmány társszerzője hozzátette:

„A FaceAge nem fogja helyettesíteni az orvost. Inkább úgy kell tekinteni, mint egy újabb életjelet – egy további eszköz a személyre szabott ellátás érdekében.”

(Kép: Pixabay/SAIYEDIRFANANW)