Négy éve, amikor az Európai Bizottság hivatalosan is a Signalt javasolta üzenetküldésre, egyértelművé vált, hogy a technohippik által elindított, ingyenes, adományokból működő program révbe ért. Amint arról a Rakétán beszámoltunk, Moxie Marlinspike Signal-alapító, a különc, raszta anarchista már iskolásként játékprogramokat írt, tizenévesen belógott egy kiberbiztonsági konferenciára, középiskola után hajléktalanként élt a Szilícium-völgyben, majd végül csak sikerült állást találnia a technológiai szektorban. Pár évvel később már ő vezette a Twitter biztonsági csapatát, majd a Google, a Facebook és a WhatsApp is az általa írt Signal alapjaira építette rá saját titkosítási megoldásait. A Signalt mára százmilliók használják önálló alkalmazásként, és mivel a tulajdonosa nem egy csapat magánszemély vagy egy vállalat, hanem egy nonprofit szervezet, ezért annak az elnöke, Meredith Whittaker adott interjút a Wirednek tizedik évfordulójuk alkalmából.

Ebben Whittaker kifejtette, hogy hogyan lehetséges, hogy a Signal a Franciaországba költözést mérlegeli, miközben pont ott tartóztatták le a konkurensüknek tartott Telegram alapítóját, Pavel Durovot.

"A Telegram és a Signal nagyon különböző alkalmazások, nagyon különböző felhasználási módokkal. A Telegram egy közösségi média alkalmazás, amellyel egy egyén milliókkal kommunikálhat egyszerre, és nem biztosít semmilyen komoly magánszféra-védelmet, vagy két végpont közötti, end-to-end titkosítást (csak a kétszemélyes beszélgetésekben, egy-egy eszközön, ha külön bekapcsoljuk a funkciót - a szerző). A Signal kizárólag egy privát és biztonságos kommunikációs alkalmazás, amely nem kínál közösségi média funkciókat." - fogalmazott a vezető, akiről az interjúból az is kiderül, hogy rosszabbul keres több fejlesztőjénél, mert, mint mondja, a legjobbakkal akarnak együttműködni, ám üzletrészt nem tudnak nekik adni, hiszen nem vállalkozásként működnek. Whittaker szerint muszáj nyitva tartaniuk a szemüket, részben a közelgő amerikai választások miatt, hogy olyan székhellyel működjenek, ahol támogatják a titkosítást. Ebben pedig szerinte még az EU is megosztott, hiszen míg a németeknél ezt kötelezővé tennék, a spanyolok aláásnák azt.

Az interjú megjelenésével nagyjából egy időben kiderült, hogy mivel vádolják a hatóságok Pavel Durovot, a Telegram vezérigazgatóját. Amint arról korábban beszámoltunk, a férfit múlt szombaton vették őrizetbe egy párizsi repülőtéren. "Online platform létrehozása azzal a céllal, hogy szervezett csoportok illegális tranzakciókat hajthassanak végre"; "a hatóságokkal való kommunikáció megtagadása"; illetve "titkosított szolgáltatások nyújtása bejelentés és tanúsítvány nélkül" - ezeket vizsgálják a hatóságok Franciaországban a Telegrammal kapcsolatban. A cég visszautasítja a vádakat. Ugyanakkor azt írják a GYIK-oldalukon, százezres csoportok és milliós csatornák ide vagy oda, hogy "minden Telegram chat és csoportos chat privát a résztvevők között. Semmilyen, ezekkel kapcsolatos kéréssel nem foglalkozunk", annak ellenére, hogy korábbi hírek alapján több illegális szervezet használta a programot. Vagyis lehetséges, hogy a hatóságok, törvényhozók elnézőbbek egy olyan alkalmazással, ami teljesen titkosított, de ezer főnél többet nem enged egyszerre kommunikálni egymással, mint egy olyannal, ami jobban beleláthat a chatekbe, ám nem válaszol a hatóságok megkereséseire.