A TGSS J1530+1049 katalógusjelű objektum olyan messze található, hogy a róla érkező fény és rádiósugárzás több mint 12 milliárd évig utazott, mire elérte a Földet.

A tanulmányozott rádiógalaxis abban a korban létezett, amikor a világegyetem még csak másfél milliárd éves volt, ami a mai korának alig több mint egytized része. A kutatók számára ezek az extrém távoli objektumok kulcsfontosságúak, mert segítségükkel megérthető, hogyan kezdtek el kialakulni galaxishalmazok és a legelső óriásgalaxisok az univerzum történetének hajnalán.

A csillagászok a világ legérzékenyebb rádióinterferométerei közé tartozó Európai VLBI Hálózatot (EVN) és az angliai e MERLIN rádiótávcső-rendszert használták, hogy rendkívül finom felbontással figyelhessék meg a galaxis rádiósugárzását. Ezek segítségével feltárták a galaxis központjában elhelyezkedő aktív galaxismaghoz kapcsolódó rádiósugárzó struktúrák – kiterjedt lebenyek és kompakt forró foltok – alakját és elhelyezkedését.

A rádióméréseket végző csoportot Gabányi Krisztina Éva, az ELTE Csillagászati Tanszék, a HUN-REN-ELTE Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoport és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa vezette. Az eredményeket összevetették a James Webb-űrtávcső (JWST) infravörös tartományban végzett megfigyeléseivel, amelyek a galaxis környezetében lévő ionizált gázt térképezték fel. A két mérés egy fiatal aktív galaxismag és az azt körülvevő komplex kozmikus környezet gyors fejlődéséről ad egységes képet.

A nagy felbontású rádióképek azt mutatják, hogy a TGSS J1530+1049 viszonylag kicsi – körülbelül 17 ezer fényév átmérőjű – rádiószerkezettel rendelkezik, ami arra utal, hogy a galaxis aktív magja kozmikus értelemben még fiatal.

A kutatók az úgynevezett közepes méretű szimmetrikus objektumok közé sorolják, amelyek a később hatalmasra növekvő rádiógalaxisok őseinek tekinthetők.

A fiatal rádiógalaxis környezete rendkívül összetett és dinamikus képet mutat. Az észlelt gázmozgások arra utalnak, hogy a fekete lyukból kiinduló anyagkilövellések (rádiónyalábok) közvetlen kölcsönhatásban állnak a környező gázfelhőkkel. Emellett több nagy tömegű galaxis is összezsúfolódik itt, egy mindössze néhány tízezer fényév kiterjedésű térségben. Ezek a galaxisok intenzív csillagkeletkezést mutatnak, és várhatóan a következő néhány milliárd év során teljesen összeolvadnak.

Ma még nagyon kevés ehhez hasonló korai rádiógalaxis ismert. A kutatócsoport vizsgálata segít választ adni arra a kérdésre, hogyan nőttek meg a korai világegyetemben ilyen gyorsan az első szupernagy tömegű fekete lyukak, és miként befolyásolták a környezetükben lévő gáz és csillagok fejlődését.

A mostani kutatás egy olyan struktúrát tárt fel, amely a közeli Univerzumban ismert óriás elliptikus galaxisok ősének tekinthető, s bepillantást enged abba, hogyan alakulhattak ki ezek kisebb galaxisok összeolvadása során.

A JWST-vel és a rádióinterferométer-hálózatokkal végzett mérések eredményeit bemutató cikkek az The Open Journal of Astrophysics és az Astronomy and Astrophysics című folyóiratokban jelentek meg.

Ezek is érdekelhetnek:

Mennyire ismered a periódusos rendszert? – kvíz Lássuk, mennyire ismered a kémiai elemek izgalmas univerzumát!

A DNS titkai – kvíz a genetika világából Milyen hosszú lenne egy emberi DNS, ha teljesen kinyújtanánk? Mennyi adatot képes tárolni egy DNS-molekula? És igaz-e, hogy egy átlagos élet során keletkező összes DNS együtt akár egy fényévnyi távolságot is elérhet?

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!

(Forrás: The Open Journal of Astrophysics, Astronomy and Astrophysics, ELTE)