Frissítés: időközben az Európai Űrügynökség kérdésünkre megerősítette, hogy sor került az ExoMars misszióval kapcsolatos megbeszélésekre, de további információkat a tárgyalásokról csak az ESA Tanács szerdai gyűlése után hoznak nyilvánosságra.

Az ExoMars misszió az Európai Űrügynökség régóta tervezett marsi küldetése, amelynek során a lehetséges marsi élet felfedezésének érdekében egy leszállóegységet és a Rosalind Franklin marsjárót küldik a Marsra, hogy a már korábban elindított Trace Gas Orbiter keringőegység segítségével vizsgálatokat végezzenek a bolygón és a begyűjtött adatok alapján a kutatók megpróbálják megválaszolni a kérdést, miszerint

létezett-e valaha élet a Marson?

A már 2005 óta tervezett misszió második felét, a Proton-M rakéta indítását és az orosz fejlesztésű Kazachok leszállóegység, valamint a Rosalind Franklin marsjáró űrbe juttatását már több ízben el kellett halasztani különböző okokból, többek között a tudományos eszközök elkészültének késése és a koronavírus-járvány miatt is, de a küldetés az idei évben, 2022-ben úgy tűnt, hogy végre valóban útjára indulhat, egészen addig, amíg a februárban kezdődő orosz-ukrán háború miatt meg nem változott az ESA és a Roszkoszmosz közötti kapcsolat.

Az Európai Űrügynökség eleinte még úgy nyilatkozott, hogy az űrprogramot nem fogja befolyásolni a kibontakozó helyzet, de március 17-én bejelentették, hogy a Párizsban március 16-án és 17-én tartott megbeszélések eredményeképp végső döntésre jutottak az üggyel kapcsolatban és az ESA tagok egységes állásfoglalása alapján a Roszkoszmosszal való munkát az ExoMars programban beszüntették. Mivel az orosz fél a leszállóegységgel és a Proton-M rakétával is hozzájárult volna a közös misszióhoz, ezért az ESA-nak újabb partnereket kell keresnie a küldetés megvalósításához, emiatt az ügynökség főigazgatója, Josef Aschbacher úgy becsülte meg, hogy 2026 a legkorábbi lehetséges indulási dátum, sőt, még ennek az időpontnak a további halasztására is számítani lehet.

A Roszkoszmosz időközben, az Eurasian Times beszámolója szerint, Kína vagy valamely közel-keleti, Perzsa-öböl környéki ország segítségével tervezte folytatni a missziót, legalábbis Dmitrij Rogozin március végén erről beszélt egy előadáson. Áprilisban a kínai állami hírcsatorna, a CGNT is hasonló híreket közölt: a nekik adott interjúban Rogozin elmondta: a Kínával vagy más partnerekkel való együttműködés révén az ESA nélkül is megoldhatónak tartják a küldetés lebonyolítását, főként, hogy maga a leszállóegység is tudományos laboratóriumként üzemel, így szerinte a marsjáró nem alapvető fontosságú eleme a missziónak.

Azt a Roszkoszmosz vezetője is elismerte, hogy a kutatások költségei jócskán megemelkedhetnek az együttműködés beszüntetése miatt, erre egyébként már korábban is volt példa az ExoMars történetében: mikor 2012-ben a NASA kiszállt a programból költségvetéssel kapcsolatos problémák miatt, 250 millió eurós hiány keletkezett a finanszírozásban.

A TASS hírügynökség vasárnap azonban arról számolt be, hogy Rogozin már a Roszkoszmosz és az Európai Űrügynökség közötti tárgyalások újraindulásáról beszélt, ami alapján az ExoMars indításának egy optimistább verziója, a 2024-es kezdés sem zárható ki teljes mértékben.

"Az ESA kollégák megígérték, hogy kérést nyújtanak be a támogatóikhoz, az ESA tagországokhoz. Ha együttműködnek és a beleegyezésüket adják, a missziót megvalósíthatjuk."

- mondta a Roszkoszmosz vezetője. A választ június végére várják. Rogozin azt is hozzátette, hogy a Kazachok modult Oroszország visszakapja, akkor is, ha nem találnak módot az együttműködés folytatására.

(Fotó: ESA, Thales Alenia Space)

Felfüggesztették az ExoMars missziót, az indulás 2026-ra vagy későbbre csúszhat Az Oroszország elleni szankciók az űrprogramokra is egyre nagyobb hatással vannak, a régóta várt Mars programhoz új partnert keres az ESA. A 2024-es indulás nem kizárt, de nagyon valószínűtlen Josef Aschbacher, az űrügynökség főigazgatója szerint.