A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) és a Greenpeace februárban jelentette meg annak az átfogó tanulmánynak az eredményét, ami a légszennyezés okozta gazdasági károkat vizsgálta 2018-as adatok alapján. A Lauri Myllyvirta által vezetett kutatás fő megállapítása, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből fakadó légszennyezés évente mintegy

2900 milliárd dolláros gazdasági kárt okoz, ami a világ össz GDP-jének a 3,3%-a.

A tanulmány szerint a PM2,5 (vagyis a 2,5 mikronnál kisebb) szálló por évente nagyjából 4,5 millió ember haláláért felelős, és 1,8 milliárd munkanapnyi (azaz csaknem ötmillió évnyi) kiesést okoz a világgazdaságnak. A légszennyezés negyvenezer, öt évnél fiatalabb gyerek halálát okozza évente, emellett négymillió asztmás megbetegedés és kétmillió koraszülés írható a számlájára.

Évente egy olimpia

A szálló porból, nitrogén-dioxidból és ózonból fakadó légszennyezés Kínának okozta a legnagyobb károkat (az ország GDP-jének 6,6%-át), rögtön utánuk pedig holtversenyben következik Magyarország és Bulgária, ahol a rossz levegő a bruttó hazai termék 6%-át kitevő gazdasági kiesést okozott. Ez Magyarország esetében évi 9,4 milliárd dollár, vagyis 2845 milliárd forint. Az összeg amúgy nagyjából megegyezik a budapesti olimpia becsült (közvetlen és közvetett) költségeivel.

A Greenpeace szerint a fosszilis energiahordozók égetéséből fakadó légszennyezés évente átlagosan 13 ezer ember haláláért felelős Magyarországon, emellett komoly szerepet játszik az asztma, a cukorbetegség, a különböző légzőszervi megbetegedések kialakulásában is.

A szervezet korábban a Levegő Munkacsoporttal közösen elvégzett mérések alapján azt is megállapította, hogy a budapesti levegő szennyezettsége jóval magasabb a hivatalos adatoknál.

"A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezés megnöveli az agyvérzéses, a tüdőrákos, és az asztmás esetek számát, évente több millió ember halálát okozva világszerte. Ráadásul mindez még több ezer milliárd dollárnyi gazdasági kárt is okoz az országoknak" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezettségi szakértője, aki szerint pontosan ismert, hogy mit kell tenni: kivonni a dízel- és benzines járműveket, fejleszteni a tiszta közösségi közlekedést, bezárni a szénerőműveket és átállni a megújulókra. Ezt támasztja alá az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kutatása is, ami szerint minden egyes dollár, amit az Egyesült Államokban a jobb levegő érdekében tett intézkedésekre elköltenek, legalább 30 dollárnyi hasznot hoz.

Az egészségügyi hatásokat az alapján számították, hogy az adott területen mit mutat a szennyezettség és ezt vetették össze az egyes országok egészségügyi statisztikáival és a várható egészségügyi hatásokkal, ami a koncentrációhoz köthető. A számítás figyelembe vette azon új kutatásokat, melyek azt vizsgálják, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezés miként köthető egészségügyi hatásokhoz, kezdve az asztmától a cukorbetegségig.

(Borítókép: Getty)