A tanulmány szerint többet kell tenni a gyermekek és serdülők egészségének megóvása érdekében. A légszennyezés negatív hatásai több mint 1200 korai halálesetet okoznak a 18 év alattiak körében Európában, és jelentősen megnövelik a gyermekek későbbi megbetegedésének kockázatát is. Az elmúlt években tapasztalt javulás ellenére a kulcsfontosságú légszennyező anyagok szintje sok európai országban továbbra is a WHO (Egészségügyi Világszervezet) irányelveiben foglaltak felett maradt, különösen Közép-Kelet-Európában és Olaszországban.

A gyermekek tüdejének fejlődését rövid távon az ózon és a nitrogén-dioxid, hosszú távon pedig a finom részecskék (PM 2,5) - vagyis az úgynevezett szálló por - befolyásolják. Ha a várandós anya a terhesség alatt nagy légszennyezettségnek van kitéve, a kutatások szerint kimutathatóan nő az alacsony születési súly és a koraszülés kockázata is. Születéskor a közvetlen környezet levegőjének szennyezettsége pedig növeli többek között az asztma, a légúti fertőzés, az allergia és a tüdőkapacitás csökkenésének veszélyét.

Az EEA szerint, amíg a levegőszennyezés nem csökken általánosságban biztonságos szintre, kulcsfontosságú a levegőminőség javítása olyan helyek közelében, mint az iskolák és óvodák, ez segíthet ugyanis csökkenteni a gyermekek kitettségét. 2021-ben az EU városokban élő lakosságának több mint 90 százaléka volt kitéve a nitrogén-dioxid, az ózon és a szálló por egészségre káros szintjének.

A PM 2,5 az emberi egészséget leginkább károsító szennyező anyagok egyike: a stroke, a rák és a légúti megbetegedések kialakulásának egyik legfőbb oka.

2021-ben a városi lakosság 97 százaléka volt kitéve a WHO 2021-es, 5 mikrogramm per köbméter éves irányelvét meghaladó szálló por koncentrációnak.

A legfrissebb felmérések szerint jelenleg a portugáliai Faro, valamint két svéd település, Umeå és Uppsala a legtisztább levegőjű európai városok, vagyis az elmúlt két naptári évben ezeken a helyeken a legalacsonyabb a finom szálló por átlagos szintje. 2021-ben és 2022-ben Budapest "mérsékelt" légszennyezettségű minősítést kapott, ami 10 feletti de 15 mikrogramm per köbmétert meg nem haladó, körülbelül 13 mikrogramm per köbméter szálló por szintet jelent. Győr, Szeged és Veszprém levegője ennél valamivel szennyezetebb volt, Pécsett viszont kevesebb volt a szálló por koncentrációja, mint a fővárosban. Magyarország valós idejű szálló por koncentrációjáról az Időkép folyamatosan frissülő térképén tájékozódhatunk.

2021-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) frissítette a levegőminőségre vonatkozó egészségügyi irányelveit, és az egészség védelme érdekében 5 mikrogramm per köbméter maximális szálló por koncentrációt határozott meg. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon ennél nagyobb légszennyezettségű városban élni jelentősen károsítja egészségünket. Ennek fényében soknak tűnhet az az Európai Unió által, 2008-ban megállapított 25 mikrogramm per köbméter éves határérték, amit az európai tiszta levegő biztosítását célzó irányelvben határoztak meg. Ez az érték jelenleg felülvizsgálat alatt áll, többek között annak érdekében, hogy az uniós szabványokat jobban összhangba hozzák a WHO ajánlásaival.

(Borítókép: Getty Images/humonia)