Erről Markus Meier professzor, a Balti-tengeri Leibniz Kutatóintézet munkatársa, az elemzés egyik résztvevője beszélt a News.cn-nek.

A jelentésben többek között az áll, hogy a kutatók 1750 óta figyelik a balti tengeri jég alakulását. 1985 és 2015 között évtizedenként tíz százalék csökkenést tapasztaltak a tenger számos pontján.

Meier szerint a Balti-tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a 21. században is folytatódik.

Az elemzés emellett ismerteti a melegedő tengervíz, az emelkedő vízszint és a visszahúzódó jégtakaró ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra gyakorolt hatásait. Ezek a tényezők kihatnak a hajózásra, a halászatra, valamint a vízi állattenyésztésre és növénytermesztésre is.

A tanulmányt a Baltic Earth és a HELCOM néven is ismert Baltic Marine Environment Protection Commission jegyzi, elkészítésében mintegy száz szakértő vett részt. Mostantól hétévente adnak ki új jelentést. A Baltic Earth nemzetközi tudományos szervezet a balti térség klímáját, környezetét és az emberi tevékenység hatásait kutatja. A HELCOM kormányközi szervezet 1974-ben alapult, hogy megvédjék a Balti-tengert a környezetszennyezéstől. Tagjai a Balti-tenger partján fekvő kilenc ország, valamint az Európai Unió.

(Fotó: Unsplash/Clem Onojeghuo)

További cikkek a témában:

Olyan mértékű az olvadás, hogy még a Föld kérge is mozogni kezdett Ha olvad a jég, egyre kisebb súly nyomja le bolygónk kérgét, így az bizonyos helyeken feljebb emelkedik, ami végső soron több változást is beindít a Föld felszínén.

Rohamosan tikkad a Föld, egyre gyengébb életjeleket produkál Vészesen közelít, de talán már el is jött az a pont, ahonnan már nem fordulhatunk vissza, és helyrehozhatatlan éghajlati átalakulásra készülhetünk. Erre tízezer vezető kutató figyelmeztet egy új tanulmányban.  

Egy svédországi hegy csúcsa minden évben két métert zsugorodik A Kebnekaise több mint húsz métert vesztett magasságából az olvadó jég miatt az 1990-es évek óta.