Az immár hét éve a bolygó körül keringő Trace Gas Orbiter elsődleges feladata, hogy a kutatók pontos adatokat kapjanak a marsi légkör összetételéről, amelynek érdekében az űreszközt egy NOMAD névre keresztelt műszerrel is ellátták. A spektrométer az ultraibolya tartományban érzékeli a fényt, így többek között a marsi jég és a légkörben található molekulák feltérképezésében is komoly szerepet játszik - ez utóbbi képessége pedig az Európai Űrügynökség közleménye szerint nemrég egy egészen izgalmas új megfigyeléshez vezetett.

A Nature Astronomy tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint egy nemzetközi kutatócsapat a spektrométer adatait elemezve minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is megfigyelhető az úgynevezett légkörfény jelensége, azaz a bolygó északi és déli sarkai közelében az éjszakai égbolt ideális időjárási viszonyok mellett szabad szemmel láthatóan is zöld színben ragyog. A kutatók eddig is feltételezték, hogy ez a jelenség a Marson is megfigyelhető, ám mindeddig nem volt rá kézzelfogható bizonyíték.

A légkörfény (ami nem keverendő össze a sarki fénnyel) a Marson akkor alakul ki, amikor a nyári féltekén a napsütés hatására a szén-dioxid molekulák felbomlanak, majd az így keletkező oxigénatomokat a szél a téli félteke sarki területei felé viszi. Itt az oxigénatomok lejjebb süllyednek a légkörben, eközben pedig oxigénmolekulákká állnak össze - ennek a reakciónak az egyik látványos velejárója az a fényjelenség, amely zöld színbe borítja az éjszakai égboltot. Az Európai Űrügynökség közleménye szerint a fényjelenség akár olyan világos is lehet, mint amikor a Földön a Hold fénye megvilágítja a felhőket.

A mostani megfigyelés komoly tudományos jelentőséggel bír, hiszen a légkörfény sokat elárul az atmoszféra egyes régióinak összetételéről és változásairól, emellett a kutatók a napfényből és napszélből származó energia jellegzetességeiről is többet megtudhatnak a segítségével. Ezek az információk a jövőbeni missziók szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bírhatnak, az atmoszféra sűrűségének ismeretében például sokkal pontosabban tervezhető, hogy milyen légellenállás fog hatni az űreszközökre a leszállás során.

(Borítókép: az ESA illusztrációja arról, hogyan nézhet ki szabad szemmel a marsi légkörfény, Forrás: NASA/JPL-Caltech/Cornell Univ./Arizona State Univ.– E. W. Knutsen)