A Sencsou-19 misszió egyik legfiatalabb résztvevője, Vang Haocö az első civil női űrhajós, akit Kína az űrbe küldött, egyúttal ő Kína harmadik női űrhajósa Vang Japing és Liu Jang után. Vang Haocö korábban űrrepülési mérnökként dolgozott, és a misszió során is az lesz az elsődleges feladata, hogy a karbantartási és javítási munkákat felügyelje, miközben kollégája, Caj Hsziücsö a küldetésparancsnoki teendőket végzi, Szung Lingtung pedig a számos tudományos kísérlet levezénylésében segít. Az október 29-én induló, hat hónapig tartó misszió során nem fognak unatkozni a taikonauták, összesen 86 tudományos kutatást végeznek el, köztük űrbeli növénytermesztéssel kapcsolatos teszteket is.

A küldetés fontos részét képezi a holdtéglákkal kapcsolatos kísérlet: ennek során a valódi holdi regolitot utánzó anyagból készült egységeken mérik le az űrbeli környezetnek a téglákra gyakorolt hatását. A cél, hogy a későbbiekben holdi talajból tudjanak majd az űrhajósok védelmet nyújtó lakóegységeket építeni az égitesten, Kína ugyanis már 2030-ra emberes holdraszállást tervez, igaz, hogy a hosszabb távú Holdon való tartózkodásra alkalmas állomás konstrukciójára néhány évvel később kerül majd sor. A holdtéglákat a Csang'o-5 kínai űrszonda által a Földre hozott regolitminták alapján készítették el, és az egységek kötőanyag használata nélkül is háromszor erősebbek lettek a hagyományos "földi" tégláknál.

A Sencsou-18 misszió legénységét váltó Sencsou-19 űrhajósai hivatalos ceremónia keretében vették át az űrállomás irányításának feladatát a korábbi csapattól: ez nagyon hasonlóan zajlott le, mint a Nemzetközi Űrállomáson szokásban lévő "rituálé" a parancsnoki tisztség átadására - a Tienkungon is a leköszönő parancsnok adta át az űrállomás kulcsát utódjának.

(Fotó: Xinhua)