Elkezdődött az emberiség leghatalmasabb fúziós rakéta-hajtóművének az építése

2023 / 07 / 21 / Felkai Ádám
Ha azzal a mechanizmussal működtetnénk a rakétákat, amellyel a Nap termel energiát, úgy a szükséges üzemanyag lecsökkenne, és igen komoly sebességet lehetne elérni. Hirtelen a Naprendszer több égiteste is elérhető távolságra kerülne tőlünk. Túl szép, hogy igaz legyen? Pedig a leghatalmasabb fúziós rakéta építése már el is kezdődött.

A nukleáris fúzió az a folyamat, amely segítségével a Nap termeli az energiát, és ezt most egy rakéta-hajtóműhöz használná fel az Egyesült Királyság egyik vállalata, a Pulsar Fusion. A munkálatok már elkezdődtek, az igazi kihívást a plazmaállapot fenntartása jelenti (akárcsak a fúziós erőművek esetén), amihez a cég a mesterséges intelligenciát hívja majd segítségül.

Képzeljük el, hogy fele annyi idő alatt juthatnánk el a Marsra, mint most! Sőt képzeljük el, hogy a Szaturnuszt vagy a holdjait mindössze két év alatt elérhetnénk a jelenlegi nyolc helyett! Mint arról a Science Alert beszámol, mindez talán már kicsit több is, mint puszta fantázia, hiszen a leghatalmasabb ilyen rakéta-hajtómű építése megkezdődött. Persze a technológia kifejlesztése tele van kihívásokkal, elvégre a szerkezetnek ultra magas hőmérsékletet és nyomást kell elviselnie.

A hajtóművön egy egyesült királyságbeli vállalat, a Bletchley-ben működő Pulsar Fusion dolgozik – a fúziós kamra pedig nyolc méter hosszú, és a tervek szerint még ebben az évtizedben, 2027-ben be is fogják gyújtani. A szóban forgó hajtómű, az úgynevezett Direct Fusion Drive (DFD) esetében a töltött részecskék közvetlenül hoznak létre tolóerőt, nem pedig elektromossággá alakítják ezt át, amellyel egy motort működtetnek. Ez hatékonyabb, mint a többi opció, és mivel atomi izotópokkal működik, nincs szükség hatalmas üzemanyag-felhasználásra sem.

A magfúziós hajtómű, mint a fúziós technológiák általában, az elektromágneses térbe zárt ultraforró plazmán alapul, és a nagy feladat annak kitalálása, hogy miként lehet ezt a plazmaállapotot stabil és biztonságos módon fenntartnai. Miként James Lambert, a Pulsar Fusion pénzügyi igazgatója fogalmazott:

"A nehézséget az jelenti, hogy megtanuljuk, hogyan kell a szuperforró plazmát elektromágneses térben tartani és stabilizálni. A plazma időjárási rendszerként viselkedik, mivel hihetetlenül nehéz megjósolni a viselkedését a hagyományos technikákkal."

Itt jön azonban képbe a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. Mint arról korábban mi is írtunk, a mesterséges intelligenciát ilyen célból már a fúziós reaktorok kifejlesztésével kapcsolatos kutatásokban is bevetették:

A DeepMind MI-je képes szabályozni az iszonyatosan forró plazmát a fúziós reaktorokban Habár nem mostanság lesz erre szükség, de ez is bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia komoly, gyakorlati problémákat is képes megoldani. Az eredmények ráadásul a fúziós reaktorok fejlesztését is felgyorsíthatják.

A mostani esetben a Pulsar Fusion az egyesült államokbeli Princeton Satellite Systems vállalat szuperszámítógép-algoritmusait használja a plazma várható viselkedésének és pontosabb vezérlésének jobb előrejelzésére. Ha minden a tervek szerint halad, a kamrában a plazma hőmérséklete elérheti a több százmillió fokos hőmérséklet – amivel a Napnál is forróbb lesz – a nyert energia pedig a számítások szerint akár 804 672 kilométer per órás sebességre is hajthatja a rakétát. Mint a Pulsar Fusion vezérigazgatója, Richard Dinan fogalmazott:

“Fel kell tennünk a kérdést, hogy, képes-e az emberiség a fúzió megvalósítására? Ha nem, akkor ez az egész lényegtelen. Ha viszont képesek vagyunk rá, akkor a fúziós meghajtás teljesen szükségszerű. Ez elkerülhetetlen az emberiség űrbeli evolúciója szempontjából.”

(Kép: Pulsar Fusion)


A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
A következő 25 év - mítoszok, jóslatok és a valóság
Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar idén is megnyitja kapuit. A rendezvény a 21. század első negyedének elteltével arra a kérdésre keresi a választ: hogy fest majd az emberiség következő 25 éve. A diákok és pedagógusok számára ingyenes eseménynek szeptember 18-19-én a Magyar Zene Háza ad otthont.
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
Az Űrodüsszeiában felcsendült az űr himnusza, most útnak indult, hogy négy év múlva elérje az Alpha Centaurit
A közvetítést úgy oldották meg, hogy a jelek a Voyager 1 útját is keresztezzék.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.