Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett az ESA Hera nevű programja: a mai napon az Európai Űrügynökség bejelentette, hogy sikeresen összeillesztették a Hera űrszonda két fő darabját, ezzel az eszköz gyakorlatilag készen áll a 2024 októberére tervezett indításra.

A Hera misszióval Európa is részt vesz abban a nemzetközi bolygóvédelmi kísérletben, amelynek keretén belül az amerikai NASA DART űrszondája tavaly szeptemberben irányítottan becsapódott a Dimorphos aszteroidába, megváltoztatva annak pályáját. A kísérlet során a kutatók azt tanulmányozzák, képesek lennének-e eltéríteni egy olyan kisbolygót, ami a Földbe csapódva komoly károkat okozna. A NASA a Földtől 11 millió kilométerre lévő Dimorphos nevű holdat választotta a kísérlet célpontjaként, mégpedig azért, mert kis mérete lehetővé tette, hogy még egy kis űrszonda is megváltoztassa a pályáját, ha elég gyorsan csapódik az égitestbe.

A tervek szerint a Hera visszatér a Dimorphoshoz, hogy közelről vizsgálja meg a DART által hátrahagyott krátert. A küldetés során az űrszonda megméri a Dimorphos tömegét és összetételét is, valamint a nagyobb Didymos aszteroidát is megvizsgálja majd, amely körül a Dimorphos kering. Az Hera az AFC (Asteroid Framing Camera) nevű, fedélzetén lévő műszerrel készít majd felvételeket mindkét égitest felszínéről, azonban a sokoldalú eszköz ennél jóval többre is képes, többek között az egység irányítására, navigációjára, és vezérlésére is használják majd. A mindössze 1.3 kilogrammos, vázaszerű, 5.5 fokos látómezővel rendelkező kamera egyszínű képeket készít, de ezeket más műszerek színes felvételei is kiegészítik majd. Ilyen például a HyperScout nevű berendezés, amely 25 különböző szín érzékelésére képes, illetve az ASPECT hiperspektrális képalkotó, amely az infravörös tartományban is készít majd felvételeket.

A Hera 2024 októberében indul majd a Dimorphos-szal való találkozóra. A hatékonyság és a határidők betartása érdekében a szondát a német űripari vállalat, az OHB két különálló modulból építette meg, amelyeken párhuzamosan tudott dolgozni. A két elem összeillesztésre a cég brémai üzemében került sor, ahol a Hera magmodulját több mint 3 méterrel a meghajtómodul fölé emelték, majd három órán keresztül fokozatosan és óvatosan a helyére illesztették. A modulokat ketrecekben helyezték el, hogy tizedmilliméteres pontossággal biztosítsák egymáshoz viszonyított helyzetüket. A műveletet az alábbi videón mutatják be:

A Héra hajtóműmodulja tartalmazza a hajtóanyagtartályokat - amelyek egy központi titánhengerben, az űrszonda "gerincében" vannak elhelyezve -, valamint a csővezetékeket és a hajtóműveket, amelyek feladata az lesz, hogy több mint két éven át a mélyűrön keresztül eljuttassák az eszközt a célhoz, ahol az a Dimorphos és a Didymos körül manőverezik majd. A Hera másik fele, vagyis a magmodul az eszköz agya, amely a fedélzeti számítógépnek, a küldetési rendszereknek és a műszereknek ad otthont.

A misszió következő lépése, hogy a Herát még ebben a hónapban a holland ESTEC központba szállítják, ahol teljes körű teszteken fog átesni, hogy ellenőrizzék a repülésre való alkalmasságát.

(A borítókép illusztráció. Forrás: ESA)