Az ITER (Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) fúziós reaktor építését nemrégiben ideiglenesen leállította ugyan a francia felügyelő hatóság, a l’Autorité de sûreté nucléaire (Nukleáris Biztonsági Hatóság), a tokamak vákuumtartályának részét képező elemek lehetséges hibáira hivatkozva, de a további berendezések előkészítése az ellenőrzések idejére sem maradt abba, és az egyik alapvető fontosságú összetevő, a tartályt körülvevő vákuumkamra utolsó szegmense, a tetején lévő fedőelem is elkészült az ITER területén lévő műhelyben, bár a végleges helyére csak később helyezik majd be.

A 3850 tonnás rozsdamentes acél kriosztát a legnagyobb ilyen jellegű berendezés a világon, 30 méter magas és a belső átmérője 28 méter. A szerepe az erőmű működtetésében az lesz, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítson a szupravezető mágnesek számára, amelyek a belső vákuumtartályban keletkező plazmát formálják és tartják a "helyén", vagyis távol a falaktól, hogy megőrizzék a stabilitását. A mágneseknek rendkívül alacsony hőmérsékletre van szüksége a működéshez, 4,5 Kelvin-fokon, azaz mínusz 269 Celsius-fokos hidegben üzemelnek, ezt a hőmérsékletet számukra az őket körülvevő vákuumkamra segítségével állítják elő és tartják szinten. A kriosztátot az indiai Larsen & Toubro vállalat építette meg, majd az elmúlt évek során a különböző egységeket átszállították Franciaországba, ahol az épülő ITER helyszíni összeszerelő csarnokában állították össze.

Almost there: the #Cryostat's lower cylinder making its way across the #ITER #AssemblyHall towards the #Tokamak pit. The Cryostat provides the high vacuum and ultra-cool environment for the #vacuumvessel and the #superconducting magnets. #WeAreITER #ITERAssembly #fusionenergy pic.twitter.com/bcbuqw1zjA

— ITER (@iterorg) September 1, 2020

Az ITER Organisation hírei szerint a legutolsó elem, a berendezést fedő tető is elkészült, így a kamra készen áll arra, hogy immár minden eleme a végső helyére kerülhessen: a teljes összeszerelést valamikor 2025-ben fejezik majd be. A kriosztát és a vákuumtartály működését egy bonyolult diagnosztikai rendszerrel felügyelik majd a szakemberek, az ehhez szükséges tartozékok elhelyezését a kamra falán kialakított nyílásokon keresztül oldják meg. A diagnosztikák elektromos infrastruktúrája vezeti ki a készülékek jeleit a kamrából, ennek fejlesztését pedig többek között az Energiatudományi Kutatóközpont kutatócsoportjának segítségével végzik.

"A projekt célja, hogy a kamrán belüli diagnosztikák jeleit a vákuumkamrából a külvilágba továbbítsuk. A diagnosztikák által kibocsájtott jelek vagy az ITER biztonságos működéséért felelősek vagy a plazma fizikai jellemzőit (például hő, sugárzás) mérik, vagy a mágneses mezőt monitorozzák és kontrollálják.

Összesen több tízezer alkotóelemet, több tíz kilométernyi kábelt kell megfelelően elhelyezni a vákuumkamra falán, amely képes arra, hogy megbízhatóan szállítsa a mérési adatokat a kamrán kívülre."

- írják az Energiatudományi Kutatóközpont oldalán. A magyar szakértők nem csak a diagnosztikai egységek építésében, hanem sok más feladatban, például a bolométer kamerák fejlesztésében vagy a rektorköpeny trícium szaporító teszt kazettáit működtető alrendszerek kialakításában és a köpeny szenzorainak fejlesztésében is részt vesznek.

Frissítés: a cikk előző verziójában tévesen adtuk meg az ITER diagnosztikai rendszerén dolgozó magyar kutatócsoport működési helyét, a csoport azóta átkerült a Wigner Fizikai Kutatóközpontból az Energiatudományi Kutatóközpontba.

(Borítókép: ITER/a képen a kriosztát legfelső egysége látható)

Magyarországon tesztelik a világ első fúziós reaktorának az egyik legfontosabb biztonsági technológiáját A hazai Energiatudományi Kutatóközpontban tesztelik a berendezést, melynek feladata, hogy adott esetben gyorsan leállítsa a fúziós reakciót.