Amikor a tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján megalapították a Shell holland és angol őseit, valószínűleg nem gondolták volna, hogy százharminc évvel később az lesz a vállalat legfontosabb feladata, hogy a lehető legügyesebben számolja fel azt, ami miatt eredetileg létrehozták. A TechCrunch cikke kiemeli , hogy a fosszilis energiaforrások okozta légszennyezés 2018-ban a halálok tizennyolc százalékáért volt felelős egy, a héten megjelent tanulmány szerint 8.7 millió haláleset hozható ugyanis összefüggésbe a levegőminőséggel; ennél csak jó tíz százalékkal több, kilenc és fél millió oka volt a rák, bár a kettő átfedésben lehet - írja a Forbes.
A Shell-nek tehát egyszerre kell megfelelnie az összes földlakónak, a befektetőinek és a saját lelkiismeretének.
A tervük öt pilléren nyugszik: az elektromos töltőállomás-hálózaton; a kenőanyagokon, vegyi anyagokon és bioüzemanyagokon; az elektromos áram előállításán; a hidrogén és természetes gáz arányának növelésén, ezzel együtt az olaj kitermelésének évi egy-két százalékos csökkentésén; végül a szénmegkötésen és -tároláson. A leglátványosabb változás valószínűleg az lesz, hogy a mai hatvanezres elektromos hálózatukat ötszázezresre bővítik négy éven belül - miközben a világ összes ilyen állomásának a száma is csak tavaly nyáron lépte át az egymilliót. De nem csak tölteni, hanem termelni is fognak áramot, és értékesíteni fogják azt a vásárlóiknak, partnereiknek. 2030-ra évi ötszázhatvan terawattórát szeretnének előállítani, aminek a felét tudják most; a paksi atomerőmű nagyjából negyven év alatt termelt közel ennyi energiát. A kőolaj kitermelésnél a "mennyiség helyett érték" elvet követik majd, ami a TechCrunch cikke szerint az olcsóbban üzemeltethető, közel-keleti kutaknak kedvezhet majd. (A bejelentés után a cég részvényei néhány százalékot veszítettek értékükből).
További cikkek a témában:
(Fotó: Unsplash/Marc_Rentschler)
