A Gizmodón olvasható cikk szerint egy "ChinaDan" nevű felhasználó kétszázezer dollárt, vagyis körülbelül nyolcvanmillió forintot kér az adatokért, ami, figyelembe véve, hogy a történelem egyik legnagyobb adatszivárgásáról lehet szó, nem is tűnik különösebben magas árnak. Az információk közt a név mellett szerepel a cím, a születési hely, a személyi igazolvány száma, a mobilszám és a bűnügyi nyilvántartásban lévő bejegyzések is. "ChinaDan" még egy mintát is megosztott az adatbázisból: először kétszázötvenezer, majd háromszor ennyi kínai állampolgárról. A The New York Times és a The Wall Street Journal újságírói véletlenszerűen felhívtak telefonszámokat a listából,
többen felvették a telefont és visszaigazolták az adataik hitelességét.
Az adatbázis valószínűleg a sanghaji rendőrkapitányságé lehet, és az Aliyun nevű felhőszolgáltatón keresztül kerülhetett ki, az Elasticsearch nevű szoftverben lévő hiba miatt. A kínaiak azonban sem az eseményről, sem annak a hátteréről nem tudhatnak túl sokat: a Financial Times arról ír, hogy a Weibo nevű helyi közösségi oldal és a WeChat cenzorai folyamatosan figyelik az "adatszivárgás" és az "adatbázis feltörés" bejegyzéseket, egy ismert felhasználót állítólag ki is hallgattak, amikor a témáról írt. Az állami média sem számolt be az adatszivárgásról, amellyel kapcsolatban a The Wall Street Journalnek nyilatkozó helyi megjegyezte: "mind meztelenül szaladgálunk". Ezzel a kínai kormány adatgyűjtési gyakorlatára utalt, amelyről mi is többször beszámoltunk a Rakétán.
(Borítókép: Javier Quiroga/Unsplash)
