Egymást feljelentő robotok, a YouTube zárt kapui és Britney Spears – tanulságok a jövő szórakoztatóiparával kapcsolatban

2020 / 11 / 28 / Felkai Ádám
Egymást feljelentő robotok, a YouTube zárt kapui és Britney Spears – tanulságok a jövő szórakoztatóiparával kapcsolatban
A Toxic-ot dúdoló, „robot” Frank Sinatra esete túlmutat egy jópofa videón, amely arról szól, hogy mire képes manapság a mesterséges intelligencia.

Emellett ugyanis megmutatja, hogy a jövőben lényegében mesterséges intelligenciák perelhetnek be másik mesterséges intelligenciákat, felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire ártalmas a YouTube zárt ajtók mögötti döntéshozatala, és kérdőjeleket helyez egy még meg sem született, de egyre inkább körvonalazódó kreatív piac működése köré.

Toxic

Mi is megírtuk korábban, hogy áprilisban a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó OpenAI egy új neurális hálózattal állt elő, ez a Jukebox. A Jukebox éppen különféle mashupokat (ilyen a Spearst daloló Sinatra) és eredeti zenéket hoz létre több mint 9000 zenész és együttes stílusában. Az eredmény azonban nem volt tökéletes, és a Futurism szerkesztősége a móka kedvéért felkereste a DADABOTS együttest, amely zenészekből és programozókból áll, és algoritmus generálta zenéket hoznak létre, és arra kérték őket, hogy állítsák elő Frank Sinatra előadásában a Toxicot. A dal megszületett, fel is került a YouTube-ra. Majd nem sokkal később azt a platform szerzői jogi aggályokra hivatkozva törölte.

Robotok háborúja

A YouTube a videót egy úgynevezett „copyright strike” keretében törölte, amit a cég akkor alkalmaz, ha az adott tartalmat valaki jelenti a szerzői jog megsértése miatt. Aki rendszeresen néz YouTube videókat, az nyilván találkozott már a jelenséggel, hogy a készítők úgy kerülik, mint a bozóttüzet, hogy hosszabb (ez legfeljebb néhány másodperes időtartalmat jelent) szerzői jogi védelem alatt álló muzsikát vágjanak be az anyagaik alá. Az ok éppen ez: nehogy a YouTube szigorú gyakorlata rájuk is lesújtson.

Kérdés azonban, hogy ki jelentette az anyagot: Spears cége, Sinatra örökösei, esetleg a Sony Music, amely cég tulajdonolja Spears „Toxic” című számát? A Futurism megkeresésére az előbbi kettő nem válaszolt, a Sony pedig tagadta, hogy köze lenne az esethez. A YouTube jogi osztálya pedig szintén nem kívánt nyilatkozni. A YouTube döntése a GrayZone Inc., egy kalózkodás ellen alapított vállalat jelentése nyomán született meg. A DADABOTS jogi képviselete szerint a GrayZone jelentése valószínűleg nem is egy személyhez köthető, hanem az algoritmusuk folyamatosan pásztázza a platformot, és vakon feljelenti a gyanús tartalmakat. Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy egy mesterséges intelligencia előállított egy dalt, amit egy másik mesterséges intelligencia feljelentett a szerzői jogok megsértése miatt – kicsit mintha egy Douglas Adams által írt cyberpunk regényt olvasnánk.

Zárt kapukat döngetsz

A probléma jogi háttere is izgalmas kérdéseket vet fel: kit illett a szerzői jog abban az esetben, ha megszületik egy sosem létezett zene, amely létező alapanyagokból – ebben az esetben Spears nótájából és Sinatra „hangjából”, valamint stílusából áll össze? Kicsit mintha valaki festene egy impresszionista képet egy épületről, ami miatt az építész perelne. A DADABOTS jogi képviselői azonban bele sem mentek ezekbe az összetett kérdésekbe, ehelyett egy, az amerikai jogban meglévő gyakorlatra, a tisztességes használatra, „fair use”-ra hivatkoztak. Ez az „Egyesült Államok törvényének olyan doktrínája, amely megengedi a szerzői jog által védett anyagok korlátozott felhasználását anélkül, hogy először meg kellene szereznie a szerzői jog tulajdonosának engedélyét.” Az érvelést segítette, hogy a DADABOTS a zenét amolyan művészi és tudományos projekt keverékeként hozta létre, és nem kerestek vele pénzt. A YouTube novemberben végül úgy döntött, hogy visszarakja az anyagot a platformra.

Ez tehát a jó hír. A rossz, hogy mindennek semmi kihatása a jövőben várható, hasonló esetekre. Az egész jogi folyamat ugyanis a YouTube-on belül maradt, a YouTube pedig ezt elég zártan kezeli: nem derül ki, hogy a YouTube egy-egy hasonló döntést, tehát az anyagok törlését milyen okból hozza meg, illetve, hogy egyáltalán akad-e valós személy, aki ezt a döntést jóváhagyná, vagy ezt csak egy – a történet szempontjából immár a harmadik – mesterséges intelligenciára bízzák. Mivel azonban a YouTube-nál ezek a folyamatok ennyire nem nyilvánosak, így arra sem alkalmasak, hogy precedens legyen belőlük az eljövendő, hasonló esetek számára. Így azonban a hasonló, nem egyértelmű szituációkban a feltöltők sem fogják tudni, hogy mikor és mivel járnak a tilosban.

A DADABOTS jogi képviselői épp ezért jogi útmutatót terveznek összeállítani az alkotók számára, hogy eligazodjanak ebben a jogilag nagyon is zavaros környezetben. Az útmutató olyan jó tanácsokat tartalmaz majd, hogy a videóra ne az legyen kiírva, hogy Sinatra adja elő a dalt („performed by”), hanem hogy a dal Sinatra stílusában lett megalkotva („in the style”). Ám még ezek a tanácsok is hasonló, a tisztességes használat alá eső esetekben hasznosak. Előbb-utóbb ugyanis valaki megalkot egy Jukebox-szerű algoritmust, ám kifejezetten pénzkereseti szándékkal. Ha pedig a legőrültebb mashupokat és valódi előadók sosem létezett albumait pénzért kezdik árulni, akkor vajon mit kezd a joggyakorlat, amely a mostani, relatíve egyértelmű helyzeteket sem képes kezelni?

(Címlapkép/nyitókép: Flickr/Jean)

További cikkek a Rakétán:

A Youtube-on nincs szólásszabadság? Még jó Egy amerikai fellebbviteli bíróság kimondta: hiába népszerű a site, attól még a maga ura.

Híres amerikai költők stílusában ír verset a Google mesterséges intelligenciája Nekünk csak a kezdősort kell megadni, és a Google szoftvere meg is írja nekünk a klasszikus amerikai költeményt akár arról is, hogy nem ízlett az ebéd.

Van egy oldal, amin elolvashatjuk a Youtube-videókat A Youtube mára az életünk szerves részévé vált, ám a hétköznapokban számos olyan helyzet adódhat, amikor nincs lehetőségünk megnézni egy videót. Itt jön a képbe a Videoticle.


Már eleve 30 évesen született meg a világ legidősebb csecsemője
Már eleve 30 évesen született meg a világ legidősebb csecsemője
Nem volt egy sima út, de sikert hozott.
Ez az apró szervecske az egyedüli oka, hogy aludni kényszerülünk
Ez az apró szervecske az egyedüli oka, hogy aludni kényszerülünk
A kutatást az Oxford Egyetem végezte, eredményük a patinás Nature-ben jelent meg.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.