Egykor kilométeres jégpáncél fedte a Földet – ilyen fura állatok éltek rajta akkor

2025 / 08 / 01 / Felkai Ádám
Egykor kilométeres jégpáncél fedte a Földet – ilyen fura állatok éltek rajta akkor
Körülbelül 720 és 580 millió évvel ezelőtt a bolygót több alkalommal is akár egy kilométer vastag jégtakaró borította be az óceánok felett. Ezt az időszakot nevezik a tudósok Hógolyó Földnek.

A dermesztő hideg ellenére néhány kezdetleges állatnak sikerült túlélni. Mégis, ahogy Huw Griffiths, a Brit Antarktiszi Felmérés kutatója fogalmaz:

„Olyan volt, mintha egy óriási buldózer söpört volna végig mindenen. A következő jégtágulás mindent elsöpört és péppé zúzott.”

Ez a kíméletlen folyamat szinte semmilyen fosszíliát nem hagyott hátra, így nehéz pontos képet kapni arról, hogyan éltek ezek a lények. Griffiths és kollégái szerint azonban már jóval a híres kambriumi robbanás (kb. 540 millió évvel ezelőtt) előtt is sokféle állat élt a Földön. A kutatók három nagy eljegesedési periódust vizsgáltak:

  • a sturti eljegesedést, amely 720 millió éve kezdődött, és akár 60 millió évig is eltarthatott,
  • a marinoai eljegesedést, ami kb. 650 millió éve vette kezdetét, és körülbelül 15 millió évig tartott,
  • valamint a Gaskier-korszakot kb. 580 millió évvel ezelőtt, amely rövidebb és valószínűleg enyhébb volt, ezért gyakran „latyakgolyó Földnek” is hívják.

A Gaskier-korszakból már maradtak fenn fosszíliák. Köztük voltak a frondomorfok – páfrányszerű élőlények, amelyek a tengerfenékhez rögzültek, és a vízből szűrték ki a tápanyagokat. Egyes tudósok szerint ekkor már szivacsok is élhettek, sőt legkorábbi nyomaik talán még a sturti kort is megelőzik. Ahogy Ashleigh Hood szedimentológus megjegyezte:

„Mindenkinek van egy saját legrégebbi szivacsa… csak épp senki más nem hiszi el neki.”

Mivel közvetlen bizonyíték kevés maradt, a kutatók az Antarktiszon keresnek nyomokat. Ma például a tengeri szellőrózsák fejjel lefelé kapaszkodnak a jég alá, a krillek pedig ott legelésznek a mikroorganizmusokon. A korai állatok hasonló stratégiákat alkalmazhattak: kihasználhatták a jéghez kapcsolódó algavirágzást, vagy az olvadékvíz által hozott oxigén és tápanyagok segítségével maradhattak életben. Griffiths kiemeli, hogy ma is akadnak olyan fajok az Antarktiszon – például a tollcsillagok –, amelyek az áramlatokra támaszkodnak: ezek juttatják el számukra az oxigént a nyílt vizekből a vastag jégrétegen át. Ez valószínűleg a Gaskier-korszak idején is így történhetett.

„Valójában nagyon egyszerű életformákról beszélünk… de akkoriban már ennyi is elég volt ahhoz, hogy te legyél az állatvilág királya” – mondja Griffiths.

Andrew Stewart, az új-zélandi Te Papa Múzeum kutatója pedig hozzáteszi:

„Sokan azt mondják: Ott nem élhet túl semmi! Nos, a valóság az, hogy mégis.”

(Forrás: The Atlantic)


Megavillám - tíz éve a létezéséről sem tudtak, most megtalálták a leghosszabbat
Megavillám - tíz éve a létezéséről sem tudtak, most megtalálták a leghosszabbat
Másfél óra lenne repülőgéppel végigutazni azt az távolságot, amin a villám 7 másodperc alatt átszaladt.
UFO jelent meg Iránban, rengeteg szemtanú, vadászgépek is érintettek
UFO jelent meg Iránban, rengeteg szemtanú, vadászgépek is érintettek
A hatalmas tárgy „egy csillagra emlékeztetett, de annál sokkal ragyogóbb volt”.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.