A Keck Cosmic Web Imagerrel 2025. augusztus 24-én, 0,3425–0,55 µm között készült felvételeken a gázplazma spektruma erős nikkelkibocsátást mutat vas nélkül; ez a jelenség ellentétben áll minden ismert üstökössel, köztük a szintén intersztelláris 2I/Borisovval is.

A szerzők szerint ugyanakkor a mag közelében természetes úton is kialakulhat a nikkel-tetrakarbonil, Ni(CO)₄:

„Ez a helyben képződő Ni(CO)₄ azt jósolja, hogy a nikkel erősen a mag közelében koncentrálódik.”

A keskenysávú képeken a szűrők külön a nikkel, illetve a cianid (CN) fénylését engedik át. Ezek alapján a nikkel fénye valóban erősebben a mag köré sűrűsödik. A nikkel „udvara” nagyjából 600 km-ig, a cianidé kb. 840 km-ig követhető; ezután a jel gyorsan elhalványul.

A kifújt anyagban viszont a cianid és a nikkel csak nyomokban van jelen: a CN-veszteség kb. 3,9 g/s, a Ni-é kb. 0,9 g/s. Ehhez képest a teljes anyagvesztés jóval nagyobb, körülbelül 150 kg/s. Ennek túlnyomó része szén-dioxid (~87%), kisebb része szén-monoxid (~9%), és alig található benne víz (~4%) – ezt a megoszlást a JWST mérései mutatják.

A fehér fényű képen viszont mégsem látszik porcsóva – és ez bizony szokatlan.

A 3I/ATLAS így a Loeb-skálán továbbra is a 4-es szinten marad (az 1 a természetes objektum, a 10 a bizonyítottan technológiai eszköz). A következő fordulatot a HiRISE 2025. október 2-i, marsközeli átrepüléskor ~30 millió km-ről készülő, ~30 km-es felbontású képei, valamint a JUICE (2025. november) és a Juno (2026. március) további adatai hozhatják.

„A tudomány azért szórakoztató, mert a műszerek bizonyítékaira épít.” – írja Avi Loeb.

(Kép a 3I/ATLAS-ról 2025. augusztus 24-én, a hawaii Keck II távcsőre szerelt Keck Cosmic Web Imagerrel (KCWI) készítve, 0,3425–0,55 mikrométeres hullámhossz-tartományban. A sárga nyíl a Nap irányát jelöli, forrás: W. B. Hoogendam és mtsai, 2025)