Mindez pedig már csak azért is zavaró volt, mert a kutatók ezt csak a vékony csövek esetén tapasztalták, máskülönben megy minden a maga – a fizika törvényei által kiszabott – útján.

A svájci Technológiai Szövetségi Intézetben (ETH Zürich) tanuló Wassim Dhaouadi, aki amúgy a NASA gyakornoka viszont most egy pofonegyszerű megoldást talált a tudósokat régóta foglalkoztató problémára:

szerinte a buborék valójában nem szorult be, csak nagyon-nagyon lassan halad felfelé ahhoz hasonlóan, ahogy egy barlangász egy a talajra merőleges, szűk járatban küzdi magát egyre feljebb.

Dhaouadi a probléma megoldása érdekében a tömegspektrometriához hasonló eljárást vetett be. Ő és a tanára fénysugarat irányított a csőre is és a buborékra is, majd ezek visszaverődéséből próbált az említett film vastagságára következtetni. Ekkor vették észre azt is, hogy a buborék nem akadt el, csak szörnyen lelassult, miközben a filmréteg egyszerre próbál hozzá és a cső falához is tapadni.

A probléma megoldása túlmutat az elméleti jelentőségen, mert a nano világ folyadékdinamikája kiemelten fontos például az orvoslásban, hiszen tovább magyarázza, hogy miként viselkedik az erekben keringő vér. Az áramlás és az ellenállás mélyebb megértése nem csak közvetlenül az érsebészetben fontos, de akár a szintetikus anyagok gyógyászati felhasználású kutatásában is – ez utóbbi amúgy jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő tudományos terület.

(Kép: Pixabay)