Lájk eledel

New York Egyeteme és nemzetközi tudósok egy csoportja, több mint 4000 felhasználó, több mint egymillió közösségi média bejegyzését elemezte különböző közösségi oldalakon. A kutatás során közvetlen összefüggést fedeztek fel az emberek által közzétett posztok gyakorisága, és az általuk begyűjtött lájkok gyakorisága között. 

A kialakult képlet egyszerűnek tűnik: Az emberek többet posztolnak a közösségi médiában, amikor sok a posztjaikra érkező lájkok száma, és ritkábban posztolnak, ha kevesebb lájkot kapnak.

A kutatók azt találták, hogy a közösségi média használata során észlelt magatartás tükrözi azt az étel-jutalom-alapú viselkedést, amit a patkányoknál  figyeltek meg. Pontosabban, a közösségi média platformok olyanok, mintha digitális kísérleti dobozok lennének, olyan eszközök, melyeket a tudósok egy patkány (vagy más kis állat) esetében használnak, belehelyezve azt a dobozba, majd étellel jutalmazva, amikor a patkány konkrét intézkedéseket hajt végre (például megnyom egy kart).

Emberevő sertések a tizenkilencedik századi London csatornarendszerében Több, tizennyolc-tizenkilencedik századi forrásban olvashatunk egy, a londoni szennyvízelvezető rendszer mélyén élő szörnyeteg sertésről, ami állítólag emberekre támad. De vajon mekkora valóságalapja lehetett a bizarr legendának?

Mint az állat

Ebben tehát a kutatás szerint nem különbözik a viselkedésünk a kísérleti állatokétól, ami bár nyomasztóan hangozhat, mégis rávilágít arra, hogy hogyan tanulnak a különböző fajok.

"Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a közösségi média kötődés is csak a fajokon átívelő, egyetemes jutalomtanulás alapvető elveit követi"

- mondta el David Amodio, a New York-i Egyetem professzora a tanulmány társszerzője. A kutatók kifejezték abbéli reményüket, hogy tanulmányuk hozzájárulhat az egészségesebb online viselkedés kialakításához és a közösségi média-függőség káros hatásainak leküzdéséhez. 

Ne legyél FOMO, mert YOLO, de nem baj ha FOJI, mert úgyis ráérzel, hogy JOMO - képbehozó A cím betűszavainak valamelyikét talán már mindenki hallotta, de vajon ismerjük mindet? Tinédzser nyelvi szeszély vagy valós társadalmi jelenségek, esetleg lelki betegségek húzódnak mögöttük? Komolyan vegyük, vagy legyintsünk rá?

Jutalomtanulás

"Ezek a megállapítások segíthetnek megérteni, hogy a közösségi média miért uralja sok ember mindennapi életét. A jutalomtanulás és a függőségek kutatásából kölcsönzött tapasztalatok rávilágíthatnak arra is, hogy hogyan kezeljük az online világtól való aggasztó függést" - magyarázta Amodio.

Ha semmi másra nem is alkalmas, arra biztosan jó lesz, hogy emlékeztessen: a közösségi média káros hatásokat gyakorolhat érzelmi és mentális egészségünkre, és hogy talán mindannyian el kellene hagynunk egy-egy alkalommal a saját digitális kísérleti dobozunkat. A kutatás alapján készült tanulmány a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg.

(Forrás: NYU Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Mutáns patkánymedve szaladgál Csernobilban? Egy online cikk hirdetéséhez használták a különös megjelenésű állatról készült fotót, amelyen amúgy egy valóban létező élőlény szerepel.

Emberi bőrszövetből tenyésztett miniatűr májat ültettek patkányokba A Pittsburgh-i Egyetem Orvostudományi Iskola kutatói emberi önkéntesek bőrsejtjeiből teljesen működőképes miniatűr májakat alkottak, amelyeket azután patkányokba ültettek. Sőt rekordot döntöttek, az eddigi két év helyett ugyanis mindössze egy hónap alatt előállították a mesterséges szervet.

A matek mentheti fel a patkányokat a pestis-vád alól Ezeknek a rágcsálóknak elég rossz a híre, de nem biztos, hogy ők terjesztették el az emberiség egyik leggyilkosabb járványát.