Teljesen új halmazállapot létrehozásával ért el forradalmi áttörést a kvantum-számítástechnikában a Microsoft

2025 / 02 / 24 / Pőcze Balázs
Teljesen új halmazállapot létrehozásával ért el forradalmi áttörést a kvantum-számítástechnikában a Microsoft
A Microsoft Majorana 1 chipje hiba nélkül mérhető és a külvilág változásaira nem érzékeny qubiteket ígér, így egyesek szerint olyan mérföldkövet jelent a számítástechnikában, mint a tranzisztor feltalálása.

Ez néhány hónap alatt már a második komoly áttörés a kvantumszámítástechnika területén: ahogy korábban beszámoltunk róla, decemberben Mountain View-ból, a Google-től érkeztek jó hírek az ígéretes technológiával kapcsolatban, akiknek a Willow nevű chipje öt perc alatt végzett egy olyan feladattal, ami egy szuperszámítógépnek több időbe telt volna, mint amennyi idős az univerzum.

Alig két hónappal később, valamivel északabbra, a washingtoni Redmondban is komoly áttörést értek el, ugyanis a Microsoft múlt szerdán közzétettközleménye szerint először nekik sikerült létrehozniuk úgynevezett topologikus qubiteket.

Bitek, qubitek, satöbbi

A hagyományos számítógépek bitekben tárolják az információkat, amelyeknek az értéke vagy 1 vagy 0, a kvantumszámítógépek qubitjei viszont képesek a két állapot szuperpozíciójában lenni. A Wired cikke ezt ahhoz hasonlítja, mintha a bitek olyan nyilak lennének, amelyek vagy jobbra vagy balra mutatnak, míg a qubitek bármerre tudnak. Ezzel pedig rengeteg számítás a sokszorosára gyorsulhat. Egy jelszó, amit eddig évek, évszázadok alatt tudtak volna csak feltörni, máris védtelenné válhat, de a kvantumszámítástechnikanak azért lesznek ennél pozitívabb hozadékai is: a technológia valódi áttörést hozhat többek között a gyógyszerkutatásban, az orvosi diagnosztikában, a mezőgazdaságban és még számos más területen.

Mindez azonban egyelőre valahol az elmélet és a gyakorlat határán létezik, mert megbízhatóan működő qubiteket létrehozni nem könnyű. A Google Willow-jának a legtöbbet hangoztatott előnye nem véletlenül a viszonylagos stabilitása. A területen eddig kevésbé sikeres Microsoft azonban másként közelítette meg ezt a kihívást, mint a versenytársai: a megszokott szupravezető vagy ioncsapdás qubitek helyett Ettore Majorana olasz elméleti fizikus topologikus szupravezetőihez fordultak. A Majorana-qubitek ugyanis a topológiai kvantummechanika elvein alapulnak, és az információt nem lokálisan tárolják, hanem több, összefonódó állapot között osztják el. Így kevésbé érzékenyek a külső zavarokra, vagyis megbízhatóbbak, ami kulcskérdés a kvantumtechnológiák gyakorlati hasznosításakor.

Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója szerint a topokonduktor kifejlesztése két évtizednyi kutatómunka eredménye, amelynek során sikerült létrehozniuk az anyag egy teljesen új állapotát. "Képzeljünk el egy chipet, ami elfér a tenyerünkben, mégis képes olyan problémákat megoldani, amelyekre ma a világ összes számítógépe együttesen sem lenne képes" - vázolta a technológiában rejlő lehetőségeket az X-en közzétett posztjában. Nem véletlen, hogy a Microsoft bejelentését sokan már most nagyon fontos mérföldkőnek tartják, Troy Nelson, a Lastwall nevű kiberbiztonsági cég technológiai vezetője például a Business Insidernek nyilatkozva egyenesen úgy fogalmazott, hogy egy ilyen kis méretű topokonduktor technológiai jelentősége a tranzisztoréval vetekedne.

A Majorana 1-gyel a cél, hogy egyszer egymillió qubit kapjon helyet egyetlen chipen; a Microsoftnál jelenleg az első hibatűrő prototípuson dolgoznak, és minderre a közleményük szerint "nem évtizedeket, hanem éveket" kell már csak várnunk.

(Fotó: John Brecher/Microsoft)

A Google új kvantumchipjének öt perc, ami egy szuperszámítógépnek tíz kvadrillió év lenne A Willow nevű chip a Google szerint áttörést jelent a kvantum-számítástechnikában: az általa elvégzett feladat tovább tartott volna egy szuperszámítógépnek, mint amennyi idős az univerzum. Ráadásul a rendszer kevesebbet hibázik, ahogy nő a mérete.


Először lőttek ki hajót sínágyúval – és nem az amerikaiak voltak
Először lőttek ki hajót sínágyúval – és nem az amerikaiak voltak
Először lőttek éles célpontra hajóra szerelt sínágyúval, látványos mérföldkőhöz érve az elektromágneses fegyverfejlesztésben.
Hamarosan időkristályokkal fogunk fizetni
Hamarosan időkristályokkal fogunk fizetni
Az első, szabad szemmel is látható időkristályok fényben „pszichedelikus tigriscsíkokként” villannak fel.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.