Földrengéskor védelmet nyújtó találmánnyal rukkolt elő egy koreai dizájner, Seunghwan Ra. Állítása szerint az ókori római légiók teknősbéka (testudo) formációja ihlette azt a futurisztikus védőeszközt, ami alapállapotában egy falra tehető, mozgásérzékelővel ellátott lámpa, ám szükség esetén egy felsőtestet is védő sisakká fújódik fel – számolt be róla a Yanko Design. A hasonlat alapján szintén Testudo névre keresztelt eszköz a kitalálója szerint hasonlóan védhetné meg a használóját a földrengéskor hulló törmeléktől, mint ahogyan a pajzsokból épített formáció óvta a római katonákat az ellenség nyilaitól.

Alapállapotában a Testudo egy biciklis sisak súlyával rendelkező. futurisztikus kinézetű, mozgásérzékelős falilámpa, amely tökéletesen alkalmas előszobák, teraszok megvilágítására. A tervezője szerint ez az alapfunkció segít abban, hogy a Testudo akkor is hasznos részét képezze egy lakásnak, amikor épp nincs rá szükség, falilámpaként viszont garantáltan kéznél lesz baj esetén, az elhelyezéséből fakadóan.

A Testudo egy bizonyos fokú vibráció érzékelésekor aktiválódik, és erős fénnyel jelzi a felhasználónak a vészhelyzetet. Ekkor az eszközt a fejre kell helyezni, majd az elülső, fogantyúszerű rész meghúzásával lehet beindítani a sisak felfújásáért felelős kisméretű kompresszort.

Ezt követően a sisak néhány másodpercen belül teljesen felfújódik. A tervezéséből fakadóan a sisak nemcsak a fejet, de a mellkasüregben található létfontosságú szerveket is védi.

A Testudo beépített fényforrása eleinte az eszköz megtalálását segíti, illetve eligazodási pontként is hasznos lehet, a Testudo felfújt állapotában pedig fejlámpaként szolgál.

A falilámpa-védősisak hibrid a felépítését tekintve egy könnyű fedőlemezből és egy kemény külső héjból áll, melyet fém rácsozat fog egybe, ez alatt foglalnak helyet a rugalmas gumibetétek, alattuk pedig a légzsákok és kisméretű kompresszoraik. Az ötletes védőeszköz ugyan jelen állapotában még csak a tervezőasztalon létezik, ám ez nem zárja ki, hogy esetleg később felkarolják az ötletet.

A szeizmológiai szempontból szerencsésebb tájékon élők talán nem is gondolnák, hogy naponta fél tucat, a Richter-skála szerinti 4-es erősséget meghaladó földrengés is bekövetkezik a Földön.

A WHO statisztikái szerint 1990 és 2017 között világszerte csaknem 750 ezer ember vesztette életét földrengések következtében, illetve körülbelül 125 millió fő szenvedett valamilyen – anyagi vagy egészségügyi – kárt földmozgások következményeként.

(Fotó: Seunghwan Ra)

Víz alatti internetkábelek észlelhetik a tengeri földrengéseket Köztudott, hogy a száloptikai kábelek alkalmasak a gyors letöltésre, az már kevésbé, hogy akár a földrengések észlelésére is használhatjuk őket.