A Monterey-öböl Akvárium Kutatóintézetének szakértői 25 évig építették azt a kisebb autó méretű járművet, amely már több mint öt éve gyűjti az adatokat a világ legkevésbé feltérképezett helyszínéről, a mélytengeri környezetről. A BR-II kialakítását a nem éppen kíméletes körülményekhez kellett szabni, a só és korrózió elleni védelem játszotta a legnagyobb szerepet az anyagok, a titán és a nagy sűrűségű polietilén megválasztásánál. A robot legfontosabb funkciója, hogy minél több adatot begyűjtsön az ismeretlen tengerfenékről és ezt lehetőleg minél önállóbban, gyakori emberi beavatkozás vagy irányítás nélkül kell megtennie.

Emiatt a rovert előre programozták és a fenéken a leengedése után, ahova több, mint két óra ereszkedés után érkezik meg, automatikusan halad előre. Az üledékből időnként mintákat vesz, ezen keresztül elemzi az oxigéntartalmat, majd több órán (5-12 órán) keresztül várakozik a megfelelő áramlatokra, ezután halad 10 métert, miközben fényképeket készít és kezdi elölről a folyamatot. A BR-II már több mint öt éve végzi komótosan és magányosan a munkáját és ez idő alatt csak akkor számíthatott emberi társaságra, mikor évente egyszer a beépített eszközei segítségével a felszínre úszott, hogy a kutatók kicserélhessék az akkumulátorjait. A mélyben akusztikus jelekkel kommunikál, ezeket a jelzéseket fogja a Wave Glider eszköz, amit minden negyedévben egyszer a robot felé irányítanak, a felszínen lebegő berendezés pedig a műholdas kapcsolat által küldi az adatokat a parti vevőegységhez.

A rover a megfigyeléseit a Csendes-óceán északi részén, Kalifornia partjaitól 225 méterre végzi és a működési ideje alatt már számot adott sok változásról a környéken, például arról is, hogy egyre több 'tengeri hó' jelenik meg a vizekben. Ez az organikus élőlények, főként planktonok elhullott maradványaiból keletkezik és szén tartalmú anyaggal borítja a tengerfeneket, de gyakran nem épül be az üledékbe, mivel, a megfigyelések szerint, a helybeli élőlények elfogyasztják a nagy részét.

(Designboom Fotó: Madison Pobis/MBARI)

További cikkek a témában:

Robothal, amely a Mariana-árokban is képes elúszkálgatni A több kilométeres mélységben úszkáló robotot egy létező mélytengeri halról mintázta a fejlesztőcsapat.
A mélytengeri bányászat oldhatja meg az autóipar egyik égető problémáját Jelentősen csökkentené a környezeti terhelést, ha a szárazföld helyett az óceánok mélyéről termelnénk ki az akkumulátorok gyártásához szükséges fémeket: a változás a sarkunkban lohol, kérdés, hogy mi lesz a mélytengeri élővilággal.
Ötszáz Lebegőnek hívott robotot indítanak útnak az északi félteke óceánjaiban A tengerek és óceánok vízkészlete felbecsülhetetlen értékű, ezeket az erőforrásokat nem ártana sértetlenül megőrizni a jövő generációi számára, és épp ezen a területen tett nagy lépést előre a Globális óceán-biokémiai kutatási projekt.