Az USA Stratégiai Parancsnoksága az egyike az egyesített harcosparancsnokságoknak, amelyek az amerikai hadsereg több ágát fogják össze egy-egy küldetéshez vagy területhez kapcsolódóan. Az USSTRATCOM a weboldala szerint azért felel, hogy elrettentse a stratégiai támadást végrehajtókat, és ehhez nukleáris, űrbéli, cyber és globális csapásmérő eszközök állnak a rendelkezésére. Ilyen felelősség és képességek fényében nem meglepő, hogy megrémültek a Twitter felhasználók, amikor néhány napja azt olvasták a szervezet oldalán, hogy ";l;;gmlxzssaw".

Így üzen hadat az Egyesült Államok Észak-Koreának? Véletlenül valaki rossz helyre copy-pastelte a nukleáris indítókódokat? Szerencsére a Gizmodo híre szerint nem ez történt. A Daily Dot újságírója, Mikael Thalen ugyanis közérdekű adatigényléssel fordult a Stratégiai Parancsnoksághoz, akik megnyugtatták:

"a Parancsnokság Twitter menedzsere, miközben távmunkában dolgozott, egy pillanatra felügyelet nélkül hagyta a Parancsnokság Twitter oldalát. Nagyon kis gyermeke kihasználta a helyzetet, elkezdett játszani a billentyűkkel, és szerencsétlen módon, akaratlanul posztolt egy tweetet".

Az aranyos történet ellenére nem ez lesz az Egyesült Államok legismertebb elgépelt Twitter üzenete: Donald Trump elnök 2017 májusában azt írta a Twitter oldalán, hogy "Despite the constant negative press covfefe", vagyis "Az állandó negatív sajtó covfefe ellenére". Hat órával később a poszt eltűnt - és elindult a találgatás, hogy az elnök vajon mire is gondolhatott pontosan. Valószínűleg "coverage"-et vagyis "tudósítások"-at akart írni; helyette alkotott egy mémet, ami saját szótár bejegyzést kapott, sőt, még törvénytervezetet is elneveztek utána. A két történetben az biztosan közös, hogy egy pillanatra mindenki megijedt, hogy a nukleáris kódok rossz kezekben lehetnek.

(Borítókép: US Strategic Command)

További cikkek a témában:

Az egész internet a macskává változott ügyvéden röhög "Nem vagyok macska!" - magyarázkodott az ügyvéd, aki cuki kiscicaként jelentkezett be az online meghallgatásra.

Nagyon lusta bérgyilkosokat és Donald Trumpot is díjazták az értelmetlen kutatások idei díjátadóján Az 1991-ben alapított IgNobel-díjat azok a tudományos kutatások kaphatják meg, amelyek "először megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embert". A Nobel-díj szatirikus kistestvérére idén is akadtak jelentkezők bőven.

Ezért félt még Adolf Hitler is az atombombától Fel lehet-e perzselni egy atombombával a Föld légkörét? - ez a kérdés foglalkoztatta a Manhattan Project tudósait az első kísérleti robbantás előtt.