Most azonban, az Unmanned Integrated Battle Problem 21 hadgyakorlat keretében épp ezen próbáltak meg változtatni. A próbát végül siker koronázta, április 25-én San Diego partjainál az USS John Finn rombolóról kilőtt rakéta eltalálta a 402 kilométerre elhelyezett célt, amely a radarjának a hatótávolságán túl helyezkedett el. A radarokkal két probléma akad, az első a hatótávolságuk, melynek a Föld görbülete mindenképp határt szab. A problémát orvosolandó a radart a haditengerészet valóságos információözönnel váltotta ki, amelyek legénységgel ellátott vagy önműködő felszíni hajókról és repülőkről érkeztek be. Fontos azonban, hogy a radarhoz képest ezek passzív megfigyelő eszközök, így az előbbinek a másik hátrányát is sikerült kiküszöbölni: tudniillik, hogy könnyen visszakövethető.

A gyakorlat során a cél elektromágneses jelet bocsájtott ki magából, és a különböző eszközök ezt a jelet követték vissza. Ez az információ aztán befutott a USS John Finn-re, amely ennek segítségével egy egyszerű SM-6 rakétával eltalálta a célt. A gyakorlat lényege pedig éppen az volt, hogy bizonyítsa, hogy a haditengerészet képes kiegészíteni a könnyen felfedezhető radaros célzórendszerét egy passzív szenzorokból (tehát drónokból, valamint egyéb eszközökből) álló hálózattal. Nem mellesleg kiderült az is, hogy a romboló halálos maradhat jóval a radar hatótávolságán túl.

Guided-missile destroyer USS John Finn (DDG 113) launches a missile as @USPacificFleet's #UxSIBP21 concluded. @SurfaceWarriors pic.twitter.com/WN2hQEc4P0

— UxS IBP (@UXSIBP) April 27, 2021

Minderre egyébként a kínai fegyverkezés miatt lett elsősorban szükség az amerikai hadsereg szerint: az ázsiai ország ugyanis éppen a mostani gyakorlatban is résztvevő rombolók és egyéb hadihajók ellen fejlesztett ki rakétákat, melyek fenyegetést jelenthetnek az amerikai flottára a Dél-kínai-tengeren. Jeffrey Trussler altengernagy még januárban úgy nyilatkozott, hogy Kína ezeknek a rakétáknak a fejlesztésébe rengeteg pénzt ölt, és lényegében ilyenekkel telepítik tele a Dél-kínai-tengert szegélyező partszakaszukat. Az altengernagy feltevése szerint ezeknek célpontja valószínűleg az USA haditengerészete, és rakétákat is kifejezetten a haditengerészet eszközei ellen fejlesztették ki.

A kínai DF-21 és DF-26 ballisztikus rakéták a hajókat éppen azok aktív szenzorai alapján fedezik fel – a terv ennek megfelelően tehát az lett, hogy ezt (elsősorban tehát a radart) váltsák ki passzív szenzorok hálózatával, amit ezek a rakéták így már nem érzékelnek. A mostani gyakorlat során pedig éppen az derült ki, hogy egy hasonló szisztéma, mely rengeteg passzív érzékelőből érkező információt fordít le egyetlen célponttá, ténylegesen is működik.

További cikkek a témában:

Az USA hadserege környezetszennyezőbb, mint száz kisebb ország együttesen Az egész világ fuldoklik a fogyasztói társadalom hulladékában, és vannak ráadásul olyan rejtett környezetszennyezők is, melyek sokszor még a felmérésekben sem szerepelnek.

Oroszország legújabb fegyvere radioaktív szökőárral teszi lakhatatlanná a part menti városokat A Poseidon 2M39 torpedó a CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint nagyon is valódi, és már aktívan tesztelik az északi sarkkörön.

A brit hadsereg leszerel tízezer katonát, jönnek helyettük a robotok Az Egyesült Királyság hadserege 10 ezer katonával csökkenti a létszámát, hogy többet fektethessenek katonai robotokba, drónokba és egyéb high-tech harci eszközökbe, egy nagy átalakítás során.