Egerek, menyétek és emberek – három faj, mindhárman emlősök, ennek ellenére már a legalapvetőbb fiziológiai szempontból is komoly különbségek találhatóak köztük. Az egereken gyakran végeznek kísérleteket, amelyek az emberek számára kifejlesztett gyógyszerekhez, terápiákhoz vezetnek. Azonban akad némi probléma ezekkel a kísérletekkel (már az etikai megfontolásokon kívül): az egerek tüdeje nagyon eltérően viselkedik, mint az embereké. Ez a tény nem hagyott nyugodni egy csapat tudóst, akik a modern technológiának hála utánajártak a dolognak, és elkezdtek mintákat venni egészséges emberek tüdejéből, és genetikailag beazonosítani az emberi tüdőben található sejteket. Ez vezetett el egy eddig ismeretlen sejt felfedezéséhez – egy olyan sejtéhez, amely nem található meg az egerek légútjaiban, de a menyétek és az emberek tüdejében igen. A kutatók feltevése szerint egyébként a sejt jelenléte az adott emlős méretével függ össze – a menyét vagy annál nagyobb emlősök légútjaiban ez a sejt valószínűleg megtalálható.

A most felfedezett, úgynevezett légúti szekréciós (RAS) sejtek apró, elágazó járatokban találhatók, amelyeket hörgőknek neveznek, és amelyek az alveolusokban végződnek, ahol az oxigén és szén-dioxid cseréje történik a véráramban. Ami igazán érdekes, hogy a RAS sejtek némileg az őssejtekre emlékeztetnek – tehát képesek másféle sejtekké differenciálódni. A RAS sejt esetében ez azt jelenti, hogy egyrészt kijavíthatja az alveolusok sérült sejtjeit, másrészt akár vadiúj alveoláris sejtekké alakulhat. Összességében a RAS-sejtek két fő funkciót látnak el a tüdőben. Először is olyan molekulákat választanak ki, amelyek „fenntartják” a hörgők falait borító folyadékot, ezzel megakadályozva az apró légutak összeomlását, és maximalizálva a tüdő hatékonyságát. Másodszor, progenitor sejtként működhetnek a 2-es típusú alveoláris (AT2) sejtek számára – vagyis az őssejthez képest szűkebb lehetőséggel, de egy adott szövettípuson belül képesek új (ebben az esetben ez tehát az AT2) sejtté átalakulni. Ezen módon pedig fontos szerepük lehet a tüdő regenrációjában.

Mindennek pedig akár terápiás jelentősége is lehet. A dohányzás (illetve adott esetben a légszennyezés) okozta krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) ugyanis a tüdő járatainak a gyulladásával jár, ami miatt az oxigénfelvétel nehezebbé válik, ami asztmaszerű szimptómák megjelenéséhez vezet. A WHO szerint a COPD évente 3 millió ember halálát okozza. A betegséget eddig gyulladáscsökkentőkkel kezelték, de ez csak ideiglenes megoldás volt, mivel a tüneteket ugyan enyhítheti, de a tüdő roncsolódását nem állítja helyre. Amennyiben azonban a RAS sejtek fentebb említett regenerációs tulajdonságait sikerülne kiaknázni, az akár a COPD-hez elvezető roncsolódás helyreállításához is elvezethet.

(Fotó: Pixabay/kalhh)