Az üstökösök pályája gyakran veszélyes közelségbe sodorja őket a Naphoz, és ilyenkor a hőterhelés végzetes következményekkel járhat. A C/2025 K1 (ATLAS) története is ezt a klasszikus forgatókönyvet követte, amely sok tekintetben az Ikarosz-mítoszt idézi: túl közel repült a Naphoz, és megsemmisült. Az objektumot 2025 májusában fedezte fel az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) égboltfelmérő program.

Az üstökös még 2025. október 8-án érte el napközelségét, amikor mintegy 50 millió kilométerre haladt el csillagunktól. Ez csillagászati léptékkel rendkívül közeli találkozásnak számít, ezért sokan kételkedtek abban, hogy túléli az eseményt. Az ilyen égitestek ilyenkor gyakran jelentősen kifényesednek, mivel a felmelegedő jég szublimál, és gáz- valamint porfelhő szabadul fel körülöttük. A K1 azonban meglepő módon épségben bukkant elő a Nap túloldaláról.

A valódi dráma csak később, november elején kezdődött, amikor az üstökös magja repedezni és szétesni kezdett. A szélsőséges hő hatására intenzív gáz- és porkitörések gyengítették az égitest szerkezetét, miközben a Nap gravitációs ereje csak tovább fokozta a feszültséget. Ez a kettős hatás végül darabokra szaggatta a magot. A Hawaiin található Gemini Obszervatórium egyik teleszkópja pontosan ebben a pillanatban készített nagy felbontású felvételeket, többek között ezt:

Az ilyen részletes dokumentáció ritka, mert a Nap közelsége és vakító fénye általában megnehezíti a megfigyeléseket. A C/2025 K1 azonban éppen ideális helyzetben vált láthatóvá a földi műszerek számára, így a csillagászok kivételes bepillantást nyerhettek egy üstökös pusztulásának folyamatába.

Az esemény nemcsak látványos, hanem tudományos szempontból is értékes, hiszen segít megérteni, miként reagálnak ezek a laza szerkezetű, jégből és porból álló égitestek a Nap extrém környezetére.

(Forrás: LiveScience, fotó: NSF NOIRLab)

Ez is érdekelhet:

Találtak egy Földhöz hasonló, talán lakható bolygót, ami 355 nap alatt kerüli meg a csillagát Egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot a NASA 2018-ban nyugdíjazott Kepler űrtávcső által gyűjtött adatainak elemzése közben felfedezett egy potenciálisan lakható exobolygót mintegy 146 fényévre a Földtől.

Még egyetlen év sem telt el a Plútón azóta, hogy 1930-ban felfedezték A bolygóból törpebolygóvá lett Plútó története legalább annyira izgalmas, mint amilyen hosszú a keringési ideje.

Kína új stratégiai fegyvere: katonai célú gumifaerdőt varázsoltak a sivatagba Első hallásra képtelenségnek tűnik: gumit termeszteni a kietlen, szél tépázta Góbi-sivatagban. Kínai kutatóknak azonban pontosan ez sikerült.