Mikor beszélhetünk hűtlen kezelésről?

A hűtlen kezelés jelentése egy pontosan körülhatárolt, jogi definíció. Akkor áll fenn ez a bűncselekmény, amikor valakit idegen vagyon kezelésével bíznak meg, aki ezt a megbízását megszegi, amivel vagyoni hátrányt okoz. Az idegen vagyon kifejezés pedig minden olyan ingó és ingatlan vagyonra vonatkozik, amely nem az elkövető tulajdona.

Akit vagyon kezelésével bíznak meg, köteles a feladata teljesítése közben a rábízott értékeket a jogszabályok, szerződések és szakmai előírások szerint kezelni. Köteles továbbá törekedni a károk elkerülésére. A jog igazodik ahhoz a tényhez, hogy a gazdasági tevékenységek természetes velejárója a kockázatvállalás, így felelősség csak akkor merül fel, ha a kockázatvállalás aránytalanul nagy vagy súlyos veszteséget eredményez. Azonban nem minden kockázatos döntés jár együtt egyértelműen büntetőjogi felelősséggel.

Mit jelent a sikkasztás?

A sikkasztás vádja azt jelenti, hogy az elkövető a rá bízott idegen vagyont eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A bűncselekmény elkövetése előtt a vagyontárgyat a tulajdonosa önszántából rábízta az elkövetőre, aki azonban eltulajdonítja azt.

A rábízás formája lehet akár írásbeli, akár szóbeli, de hosszabb távú megőrzés vagy értékesítési megbízás is. Előfordulhatnak azonban olyan speciális esetek is, amikor a felhasználás módja dönti el, hogy a magatartás bűncselekménynek minősül-e vagy sem. Tipikusan ilyen esetet jelenthet az előleg vagy a bizomány kezelése.

A sikkasztás akkor is bűncselekmény, ha nem jár tényleges anyagi kárral. Ahhoz, hogy a sikkasztás vádja megállja a helyét, elegendő a jogtalan rendelkezés ténye is. Ez azért van így, mert ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, gondatlanságból nem. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy a vagyon rábízott, de nem került a tulajdonába, és a cselekménye sérti a tulajdonosi jogokat. Azonban nem minősül bűncselekménynek, ha a tulajdonos érdekében történik a cselekmény.

Mi az alapvető különbség a hűtlen kezelés és a sikkasztás között?

A két tényállás között az alapvető különbséget az jelenti, hogy a hűtlen kezelésnél a vagyonkezelési jogok sérülnek, míg a sikkasztásnál a tulajdonjog. Mindkét esetre igaz azonban, hogy nagyobb mértékű büntetés helyezhető kilátásba abban az esetben, ha a bűncselekmény nagy értékre, üzletszerűen vagy védett kulturális javakra vonatkozik.

Az online környezet és a digitális vagyon térnyerése a jogalkotók számára is számos kihívást hozott. A legfőbb nehézséget az jelentette, hogy a hagyományos terminusokat a modern technológiai elemekre is értelmezni lehessen. Mára azonban a digitális vagyonhoz kapcsolódó fogalmak is jól belesimulnak a jogi környezetbe.

(Szponzorált tartalom)