Labdába épített chip

A hivatalos FIFA World Cup Qatar 2022 mérkőzéslabda beépített technológiával tesz azért, hogy a leshelyzetek ne kerülhessék el a bírók figyelmét, a labda ugyanis nyomon követi a játékosok mozgását és minden információt begyűjt róluk meccs közben. Az Adidas által készített Al Rihla belsejében rejtett rendszer gondoskodik az adatok közvetítéséről: az úgynevezett Felfüggesztett Rendszer egy inerciális mérőegységet foglal magában, ami a labda pillanatnyi helyzetét érzékeli és másodpercenként 500 alkalommal frissíti az adatokat, amelyek révén a videóbíró jobb rálátást kap az aktuális eseményekre.

Az összekapcsolt technológia a labdát érő minden egyes mozdulatot jelez, így segít döntés hozni a komplexebb szituációkban is. Az Adidas leírása szerint a berendezés a labda mozgását és a játékélményt nem befolyásolja, vagyis a játékosok észre sem veszik az őket közelről figyelő szenzort.

Kamerák mindenütt

A félautomata videóbírós rendszer a labdába rejtett berendezéshez hasonlóan a videóbírók munkáját segít a pályán zajló események folyamatos monitorozásával és adatgyűjtéssel. A SAOT (semi-automated offside technology) a nevéhez illően a leshelyzetek tisztázását is megkönnyíti, mivel automatikusan figyelmeztetést küld az általa detektált lesről a videós felvételeket ellenőrző csapat számára. A technológia a stadion teteje alatt körben elhelyezett, összesen 12 darab kamera közvetítésére épít, ezek a labdát és a játékosokat is állandó jelleggel szemmel tartják.

Minden egyes játékoson 29 különböző pontot mérnek, a végtagoktól kezdve a fülekig és orrig, aminek köszönhetően minden pillanatban egészen precíz adatokat biztosítanak a csapattagok hollétéről és akciójáról. Az adatok másodpercenként ötvenszer érkeznek be a feldolgozást végző számítógépekhez, ahol mesterséges intelligencia algoritmusok szűrik ki a leshelyzetre utaló nyomokat. Amennyiben a rendszer gyanús helyzetet érzékel, értesíti a videóbírókat, de a döntés végső meghozatala a szituációt illetően az emberek kezében van, akik a felvételek ellenőrzésével igazolják a lest.

A SAOT szerepe itt még nem ér véget a meccs alakulását illetően, mivel a nézők is részesülhetnek a precíz adatgyűjtés előnyeiből - számukra a stadion óriáskivetítőin jelenítik meg az MI által detektált kritikus másodpercek történéseinek 3D-s animációvá alakított verzióját. A rendszert már korábban tesztelték, többek között a Fifa Arab Cup alatt, és a rendszer működésének pontosságát az MIT és az ETH Zürich kutatói is vizsgálták.

Újrahasznosított levegő

A katari stadionokban rengeteg néző gyűlik össze, hogy a helyszínen szurkoljon a csapatoknak, a forró klímájú országban pedig kényelmetlen lehet a zsúfolt nézőtéren végigülni a meccseket. Bár a labdarúgó-világbajnokságot a legnagyobb forróság elkerülése érdekében nyárról télre helyezték át, de az átlagos hőmérséklet Katarban novemberben is 24 Celsius-fok környékén van. A stadionok méghozzá hatalmas tömegek befogadására képesek, 40-80 000 embernek is jut bennük hely, köztük a legnagyobb, a Lusail 88 966 fő befogadóképességű.

A nézők friss levegővel való ellátását a Dr. Cool néven is ismert mérnök, Saud Abdulaziz Abdul Ghani oldotta meg, aki évekkel ezelőtt kezdte fejleszteni a jelenleg a stadionokban alkalmazott technológiát. A levegőt 500 darab, labda alakú berendezésben lévő fúvóka fújja a belső tér felé, amelyek a nézők lábánál és az alsó területeken is megtalálhatóak, így a játékosok számára is egyenletes klímát biztosítanak. A mérnök elmondása szerint az ideális hőmérsékleti értékeket az ország elmúlt harminc évéből származó időjárási adatok elemzése alapján számították ki és a cél, hogy folyamatos 22-23 Celsius-fokot hozzanak létre a stadionokban. Ezt nem csak a hőmérséklet szabályozásával valósítják meg, ugyanolyan fontos aspektus a páratartalom kordában tartása is, a légáram erősségét ennek figyelembevételével határozza meg a számítógépes rendszer.

Mivel a stadionok felül nyitottak, az ilyen mértékű légkondicionálás hatalmas költségekkel és energiafelhasználással járhat, ezért a mérnökök úgy tervezték meg a berendezéseket, hogy azok csak a legszükségesebb pontokon hűtsék az épületet és egyes helyszíneken az áramló levegőt tisztítás után újra is hasznosítják, vagyis nem kívülről engedik be a friss levegőt a rendszerbe. Ghani elmondása szerint a stadionokban ezáltal a lehető legjobb klímát hozzák létre és a technológiát később más helyeken is alkalmazhatják, mivel a megoldást nem szabadalmaztatták.

(Fotó: Adidas, Getty Images/pictures alliance/dan mullan)

Részben a Magnus-hatás a felelős a focitörténelem egyik legendás góljáért, de valamire a fizikusok sem jöttek rá Isaac Newton 1672-ben éppen egy teniszmeccset nézett, mikor megszületett fejében az értelmezése a levegőben irányt változtató labda addig megmagyarázhatatlan viselkedésének. A Magnus-hatás végül Heinrich Gustav Magnusról kapta a végleges nevét és magyarázatot ad, sok más jelenség mellett, a csavart labdák irányváltoztatására is.