Annak idején a Rakétán is írtunk az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének döntéséről, miszerint 2020. május elsejével zöld utat adott az Oxitec társaság kísérletéhez, melynek keretében a következő két évben milliónyi génmódosított szúnyogot (kísérleti nevükön Oxitec OX5034-et) engedjenek szabadon Floridában és Texasban. A legújabb információk szerint ez az elkövetkező tavaszi hónapokban meg is történik.

Amit mindenképp érdemes tudni, hogy a szóban forgó szúnyogfaj, az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényei a Dengue-láz, a Chikungunya-láz, a sárgaláz és a Zika-fertőzés vírusait terjesztik. A kísérlet lényege, hogy a laboratóriumi keretek között tenyésztett hímeket szabadon engedik, hogy azok aztán nőstényekkel párosodjanak, és megváltoztassák a vadonélő populációt. Egy genetikailag módosított fehérjének köszönhetően

az utódok közül csak a hímek maradnak életben, ezáltal továbbörökíthetik a módosított gént.

Mivel a szúnyogok közül csak a nőstények csípik meg az embereket, az Oxitec kutatói szerint a génszerkesztés hozzájárulhat a fertőzések megállításához. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy az OX5034 GM hímek folyamatos, nagy mennyiségű kibocsátása a vadon élő populáció ideiglenes összeomlásával járhat.

Hogy miért van szükség mindenre, arról Michael Bonsall, az Oxfordi Egyetem matematika-biológia professzora beszélt a The Wire munkatársának. A professzor szerint nagy szükség van új megoldások eszközölésére a szúnyogok elleni védekezést illetően, a klasszikus módszerek ugyanis nem elég hatékonyak, az oltás kifejlesztése pedig jelenleg is tart, ami igencsak hosszadalmas folyamat. A hivatalos szervek jóváhagyást követően az Oxitecnek azonban lehetősége nyílik arra, hogy két évig helyszíni teszteket végezzen a texasi Harris megyében és a floridai Keys megyében.

Megosztó vélemények

Bár a génmódosítás számos lehetőséget kínál az emberiség számára az élőhelyek biológiai struktúrájának átalakítására, ez nem feltétlenül jelent pozitív eredményt. A jelenlegi, génmanipulációval kapcsolatos projektek és kutatások ugyanis mindenekelőtt a genetika dekódolására és egy-egy gén gyors módosítására irányulnak, miközben

az ezzel együtt megváltozó ökológiai kontextust – a probléma összetettségéből adódóan - nemigen kutatják.

Az Oxitec ennek ellenére nem adta fel, és 2011 óta próbálja elfogadtatni úgy szakmai, mint átlagember oldalon génmódosított rovarjait. Az eltelt tíz év alatt természetesen jó pár érdekes példa akadt arra, hogy hogyan próbálták megtorpedózni a szúnyogok szélnek eresztését. Civilek például többek között arról nyilatkoztak a PBS online magazinnak még 2012-ben, hogy ők emberek, ezért senki se akarja kísérleti patkányként kezelni őket. Míg a kutatók a GM szúnyogok általi csípés egészségügyi következményei miatt aggódtak, a környezeti hatásokról nem beszélve.

Génmódosított disznók szerveit ültethetik emberekbe, már idén Az USA-beli Revivicor vállalat kapott először engedélyt arra, hogy genetikailag módosított sertések szerveit ültessék be transzplantációra váró emberekbe. Ha az eljárás beválik, csökkenhetnek a hosszú várólisták, és minden bizonnyal számos élet válik megmenthetővé.

A floridai Key West városa 2012-ben kifogásolta, és elutasította a tervet, négy évvel később pedig a szintén floridai Key Haven lakóközössége hiúsította meg az Oxitec elképzeléseit. (Akkor eredetileg itt engedték volna szabadjára a szúnyogokat). Érdekesség viszont, hogy a szomszédos területeken élők többsége támogatta a kísérletet. A döntés végül a Florida Keys helyi szúnyogirtó körzetére maradt, akik szintén áldásukat adták az ügyre, mindössze arra kérték a céget, hogy a megyén belül keressenek egy másik helyet.

Bár az EPA később jóváhagyta az Oxitec engedélyét, az állami jóváhagyás továbbra is váratott magára. Ahogy fentebb említettük, a cég régóta akart tesztelni OX513-as jelzőszámú GM szúnyogjait, de az engedély kiadását 2016-ban ismét visszavonták, ugyancsak lakossági ellenállás miatt. Natalie Kofler, molekuláris biológiával, illetve bioetikával foglalkozó szakember két okból tartja aggályosnak a kísérletet: egyrészt az Oxitec eddig csak pozitív adatokat közölt a laboratóriumi tesztekről, másrészt a döntésben pont azoknak nincs meghatározó szerepük, akiket a legjobban érint, az átlagembereknek - írja a The Wire.

(Fotó: Wikimedia)

További cikkek a témában:

Már 'készülnek' a génmódosított, a klímaváltozásnak ellenálló tehenek Ausztrál zoológusok nemrégiben egyedülálló megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására: génmódosítással próbálták megváltoztatni a tehénszőr színét, és ellenállóvá tenni az emlősöket a klímaváltozással szemben.

A génszerkesztés visszafordíthatatlanul tovább mélyítheti a társadalmi szakadékot Múlt héten Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna megkapta a kémiai Nobelt a CRISPR génszerkesztési eljárás feltalálásáért, ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés: vajon milyen jövővel kecsegtet annak széles körű alkalmazása?

Rettenetesen balul sült el a humán embrión végzett génmódosító kísérlet A már sokszor használt CRISPR technológiával szeretett volna egy londoni labor génmódosítást végezni emberi magzatokon. A kísérlet olyan rosszul végződött, hogy teljesen megkérdőjeleződik az embriók génszerkesztésének a jövője.