Habár már eddig is készültek felvételek protoplanetáris korongokról, vagy másnéven proplidokról, de azok jóval kevésbé voltak részletesek. A protoplanetáris korongok a fiatal csillagok körül alakulnak ki, gázok és szilárd részecskék keringenek bennük. Ez utóbbiak állhatnak idővel össze bolygókká, körülbelül ahogy a hógolyó duzzad egyre ha végighengergetjük a havas tájon.

A korábbi felvételeken épp csak a lényeg nem látszott: az a régió a naphoz közel, ahol a sziklás bolygók születnek, mindössze pár pixelből állt. A kutatók azért szerettek volna tisztábban látni a kérdésben, hogy felfedezzék azokat a mintákat, melyek a bolygók kialakulásához vezethetnek.

A képek az infravörös interferometria technológia segítségével készültek. Ehhez hasonló eljárás segített egyébként az első, fekete lyukról készített kép megkonstruálásában. A mostani képek a chilei European Southern Observatory-ban (ESO) születtek, azután hogy a Very Large Telescope obszervatóriumban négy teleszkópból érkező fényt kombináltak össze.

A technológia segítségével egyébként nem a megfigyelt dologról készül egy kép, mint amikor egyszerűen lefényképezünk valamit, hanem a részletek csak egy matematikai rekonstrukciós eljárás után válnak láthatóakká.

Az elkészült képeken különböző szokatlan jelenségek fedezhetőek fel.

A kutatás vezetője felhívta a figyelmet a fényesebb, illetve a kevésbé fényes pontokra, amelyek a bolygók születésére utalhatnak. Például ezeken a pontokon a korong instabilabb lehet, mint máshol, ezért ott több por gyűlhet össze, melyből nagyobb eséllyel keletkezhet bolygó.

A kutatók most épp ezért arra koncentrálnak, hogy ezeknek a szokatlan jelenségeknek kiderítsék az okát.

(Kép: ESO/Jacques Kluska)