A Gizmodón olvasható hír szerint míg az ország az elmúlt években egyre vonzóbbá vált a turisták és a letelepedni vágyó külföldiek szemében, a helyiek életszínvonalán ez nem feltétlenül érződött. Az OECD rangsora szerint az átlagfizetés körülbelül tíz százalékkal van a magyar fölött, ám míg az 2020 és 2021 között csak két százalékot nőtt, addig

Lisszabonban a lakbérek egyetlen év alatt harminchét százalékkal emelkedtek meg.

A fővárosnak van olyan környéke, ahol a kiadó lakások több mint felét rövid távon adják bérbe a tulajdonosai. Antonio Costa miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "a városaink vonzereje ne tegyen minket Disneylanddé (...). Egy város sem maradhat autentikus, ha nem tudja megtartani a lakóit". Az országba költöző külföldiek száma is negyven százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben, a lap szerint részben azért, mert Portugália igyekezett vonzó célpontnak és befektetési lehetőségnek tűnni, például úgynevezett "arany vízumokat" biztosított azoknak, akik háromszázötvenezer eurót, azaz nagyjából százharmincmillió forintot fektetnek be bizonyos ingatlanokba az országban. Ezekből a részben kínaiak és amerikaiak által megvásárolt ingatlanokból sok esetben rövidtávon kiadott lakások lettek. Emellett a "digitális nomádoknak", azaz a távdolgozóknak is különleges vízumot ajánlottak 2022 októberétől.

A Rakétán 2020 nyarán írtunk az úgynevezett "Airbnb-törvényről", amely Magyarországon szabályozza a rövidtávú lakáskiadást. Ez az önkormányzatokra bízta, hogy korlátozzák-e a rövidtávon kiadható napok számát, illetve nem tett különbséget az egy ingatlanukat kiadó és a tucatnyi lakást menedzselő főbérlők között. Emellett a házban lakók beleegyezését sem tette kötelezővé. Budapesten Terézváros alkotta meg elsőként saját Airbnb-szabályait, amelyeket később valamelyest szigorítottak. Az Investopedia összeállítása szerint a világon Párizs, Barcelona, Amsterdam és Miami a legszigorúbbak, a francia fővárosban akár tizenkétmillió eurós bírságot kaphat, aki szabálytalanul adja ki a lakását. Berlinben pedig például az elsődleges lakásukat tetszőleges ideig, ám a másodikat csak legfeljebb kilencven napig adhatják ki a helyiek.

(Borítókép: Polina Kocheva/Unsplash)

Egyelőre nem tudni, mennyire lesz szigorúan szabályozva az Airbnb Magyarországon Végigkérdeztük a kerületeket, hogy mihez kezdenek a múlt héten elfogadott "Airbnb-törvénnyel", ami gyakorlatilag az önkormányzatokra bízta a rövid távú szálláshelyek kiadásának korlátozását.