A több mint 40 évnyi helioszeizmológiai adat elemzése során a szakemberek azt találták, hogy a Nap mágneses aktivitása az utóbbi ciklusokban egyre inkább egy vékony, felszínközeli rétegbe koncentrálódik. Ez azért érdekes, mert a Nap aktivitását hagyományosan a napfoltok és a felszíni mágneses jelenségek alapján próbálják előre jelezni, ezek azonban nem mindig mutatják meg, mi zajlik odalent.

A kutatás szerint az elmúlt két napciklus már eltért a korábbiaktól. A 2008 és 2019 közötti 24-es ciklus a vártnál gyengébb volt, a jelenlegi, 25-ös ciklus pedig éppen ellenkezőleg: a szakértők kezdetben visszafogottabb aktivitásra számítottak, a Nap azonban túlteljesítette az előrejelzéseket. A most azonosított belső jelenség magyarázatot adhat arra, miért voltak pontatlanok ezek a becslések.

A kutatócsoport a Nap belsejében terjedő úgynevezett p-módusú hanghullámokat vizsgálta, amelyek érzékenyen reagálnak a mágneses változásokra. Az 1987 és 2025 közötti adatokat összevetve egy fokozatos, hosszú távú átalakulás rajzolódott ki. A jelek arra utalnak, hogy a Nap mágneses rendszere szerkezetileg is változik, méghozzá alig ezer kilométerrel a felszíne alatt.

A kutatók ezt a folyamatot a Nap saját aktív bioritmusának nevezik. A jelenség egyelőre még nem teljesen érthető, de úgy tűnik, hogy minden újabb ciklussal egyre erősebben a felszín közelébe szorul a mágneses aktivitás. A mostani eredmények különösen a jelenlegi, 25-ös napciklus esetében mutatkoztak meg látványosan.

A tudósok szerint még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, ezért a következő években tovább figyelik a Nap belső hangjait. Ha a mintázat a várhatóan 2030 körül kezdődő 26-os ciklusban is megjelenik, az új fejezetet nyithat a naptevékenység előrejelzésében és a csillagunk működésének megértésében. A tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban jelent meg.

Ezek is érdekelhetnek:

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk? (Forrás: Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Gizmodo)