Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy egyre hangsúlyosabban erősödik a Mars iránti érdeklődés, illetve egyre több űripari szereplő kezd komolyan foglalkozni a marsi emberes missziók gondolatával. Mint arról már oldalunkon is írtunk, az ESA, illetve a NASA is gőzerővel fejleszt különböző új technológiákat, melyek segíthetnek az emberiségnek eljutni a Vörös Bolygóra, de a hihetetlen sebességgel fejlődő SpaceX is szemet vetett a Marsra, a vállalat Starship névre hallgató, fejlesztés alatt álló űrhajóját bevallottan a Föld-Mars távolság legyőzésére tervezi.

A Mars kolonizálására vonatkozó, nagyszabású tervek egyik visszatérő jellemzője, hogy a marsi lakhatás megoldásához igyekeznek helyi építőanyagokban gondolkodni, a NASA például gombák segítségével hozna létre kötőanyagot a marsi épületekhez, illetve a 3D-nyomtatás is jó eséllyel szerepet kaphat majd. Mások az űrhajósok véréből, vizeletéből és porból készítenének lakóépületeket. Egyes szakemberek szerint pedig hosszútávon akár egymillió embert is eltarthatna a Mars.

Az Indiai Űrkutatási Szervezettel, az ISRO-val együttműködő kutatók fejlesztik azt az új eljárást, mely a marsi talajból hozna létre építőanyagot, méghozzá mikrobák segítségével – adta hírül a Cnet online techmagazin. A PloS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány alapján a kutatók már sikeresen létre is hozták az első baktérium-téglákat. A marsi talajt – mely jelenleg még enyhén szólva nehezen beszerezhető – egy megegyező összetételű anyag helyettesítette. A kutatócsapat egyébként korábban már a holdfelszíni talaj kapcsán is végzett hasonló kutatást, és akkor is megtalálták a módját, hogy baktériumok segítségével építőanyagot hozzanak létre, azonban ez akkor valamiért még csak hengerfomájú darabokban sikerült. A jelenlegi marsi talajjal kapcsolatos kutatás során azonban sikerrel hoztak létre klasszikus, szögletes formavilágú baktérium-téglát.

A kutatók a marsi talajt a guargumiként ismert anyaggal, illetve karbamiddal, nikkel-kloriddal, illetve a Sporosarcina pasteurii nevű baktériumtörzzsel kombinálják. A baktériumok két funkciót látnak el: a karbamidot kalcium-karbonát kristályokká alakítják, továbbá némi ragacsos matériát, egyfajta biopolimert is létrehoznak. A folyamat eredményeképp egy olyan, cementszerű anyag jön létre, mely hatékonyan összetartja a marsi talajt. A nikkel-klorid jelenléte a keverékben kulcsfontosságúnak bizonyult: a vegyület nagyban elősegítette a baktériumok szaporodását a marsi talajban, annak magas vastartalma ellenére is, ugyanis ez utóbbi mérgező hatással lehet az élő szervezetekre. Ezen felül a kutatók azt is megfigyelték, hogy a kifejlesztett eljárás jelentősen csökkenti a marsi talaj porozitását is.

A kutatók a tervek szerint a következő ISRO-küldetés során a világűrben is tesztelnék a módszert, hogy meg tudják vizsgálni a mikrobák viselkedését mikrogravitációs környezetben is. Addig pedig a szakemberek az általuk épített, a földinél százszor ritkább marsi légkört szimuláló speciális kamrában tesztelik a baktériumok viselkedését.

(Fotó: Nitin Gupta / PLoS ONE)