Az amerikai Védelmi Minisztérium az Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságával közösen jelentette be egy új nukleáris gravitációs bomba, a B61–13 kifejlesztését, válaszul a 2022-es Nuclear Posture Review-ban körvonalazott biztonsági fenyegetésekre. A B61–13 bizonyos meglévő B61–7 bombákat helyettesít, és modern repülőgépekkel szállítható, így további lehetőségeket kínál bizonyos katonai célpontok ellen.

Annak ellenére, hogy az állítások szerint a bomba nem növeli a nukleáris fegyverek számát, és egy stratégiai kiértékelés eredménye, mégis aggodalmak merültek fel a B61-13 szükségessége miatt, és kérdéseket vetnek fel a fejlesztés mögött álló politikai motivációk, valamint a lehetséges következmények is.

A Védelmi Minisztérium (DoD) bejelentette egy új nukleáris gravitációs bomba, a B61–13 kifejlesztését, válaszul a növekvő biztonsági fenyegetésekre. Mint írják, az Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatóságával (NNSA) együttműködve született döntés célja, hogy választ adjon a 2022-es Nuclear Posture Review-ban leírt dinamikus biztonsági környezet kihívásaira.

A B61–13, amely bizonyos, már meglévő B61–7 bombákat váltana le, modern repülőgépekkel szállítható, és további lehetőségeket kínál meghatározott katonai célpontok ellen. A fejlesztés a DoD szerint rugalmasságot biztosít a nukleáris fegyverek teljes számának növelése nélkül. A hivatalos közlemény emellett azt is hangsúlyozza, hogy a döntés egy stratégiai kiértékelés része, nem pedig egy konkrét aktuális eseményre adott válasz.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) azonban nem túl nyugodt, mint írják, a Biden-adminisztráció ezen legfrissebb döntése egy másik bomba, a B61–12 tavalyi gyártásának megindítását követően született. A B61–13 a B61–7 robbanófejét fogja használni, de új biztonsági funkciókkal, használati-vezérlő mechanizmusokkal és a B61–12-höz hasonlóan irányított farokkészlettel is bővül a pontosság növelése érdekében.

A FAS szerint annak ellenére, hogy a lépés a DoD szerint nem növeli az atomfegyverek puszta számát, és csak a B61–12 lecseréléséről van szó, kérdéseket vet fel a lépés szükségessége. A Szövetség cikke szerint a B61–13 bevezetését a háttérben zajló, politikai egyeztetések előzték meg, melyek célja elsősorban a B83–1 megatonna erejű fegyverek leszerelése volt. A B61–12-t így eredetileg több bombatípus helyettesítésére, lényegében tehát a nukleáris arzenál egy szegmensének az egységesítése céljából javasolták a költségek csökkentése és a pontosság növelése érdekében. Azonban a B61–13 magasabb, 360 kilotonnás ereje a B61–12 50 kilotonnájához képest jelentősebb nukleáris pusztítást és potenciális, a célzás pontosságával kapcsolatos következményeket is von maga után.

A FAS szerint így végső soron a B61–13 fejlesztésére vonatkozó döntés politikai manőverezésben fogant, nem pedig katonai szükségszerűség eredménye. Az új bomba tényleges célja, hogy megkönnyítse a B83–1 leszerelését, amely lépés a védelmi politika keményvonalasainak a jelentős ellenkezésével járt. Ezt húzza alá az is, hogy a B61–13-hoz hasonló, nagy erejű gravitációs bombák katonai értéke jelentősen csökkent a modern fenyegetések jellege, valamint a nagy hatótávolságú rakéták fejlődése miatt.

Arról nem is beszélve, hogy bár tehát a hivatalos álláspont az, hogy a B61–13 nem konkrét és aktuális fenyegetésekre adott válasz, a telepítése így is aggályokat vet fel a döntés mögött meghúzódó stratégiai okokkal kapcsolatban.

(Kép: FAS)