A szellemhálók, vagyis az óceánokban összegyűlt, használaton kívüli halászati felszerelések passzív módon is tovább tizedelik a tengerek élővilágát, ezért számos kezdeményezés indult már az eltávolításukra, valamint az aktívan használt eresztőhálók betiltására is, de az eddigi erőfeszítések nem jártak jelentős eredményekkel számos okból kifolyólag. Ezek egyike a környezetvédők és a halászok közti ellentét, ami megakasztja a tárgyalásokat, pedig valójában mindkét fél közös érdeke a tengerek élővilágának megőrzése. A gyakran szegény sorban élő, csak az aktuális zsákmány eladásából bevételt szerző helyi halászok és a halászhálókba gabalyodott, megsérülő vagy lassan megfulladó állatok védelmét képviselő szervezetek azonban más szemszögből nézik a dolgokat és a viták el is mérgesedhetnek.

"Mi, a halászok, szintén kihalófélben vagyunk."

- mondta Mario Humberto Izquierdo Hernandez, San Felipe-i halász a Vox riporterének tavaly novemberben, mikor a magazin az ennek a falunak a partjainál élő kaliforniai disznódelfinről készített beszámolót.

A kaliforniai disznódelfin hamarosan lehetséges, hogy teljesen eltűnik a világból, mivel becslések szerint már csak 10-20 példány maradt belőle, a faj 99%-a elpusztult az elmúlt évtizedekben. Ezt nagy részben a rákok és más állatfajok kifogására tervezett hálók okozták, amelyek ugyan egy nagyobb és erősebb állatot nem tudnak fogságban tartani, de a kisméretű, alig több mint egy méteres disznódelfin nehezebben tud kiszabadulni belőle és lassan megfullad, ha foglyul ejti a háló. A súlyosan veszélyeztetett emlős csak egyike azoknak a fajoknak sorában, amelyek számára veszélyt rejtenek nem csak az aktívan használt, hanem a több tíz vagy száz évig az óceánokban maradó, eldobott halászati felszerelések is, amelyeket szellemhálókként is emlegetnek. A WWF 2020-as jelentése szerint a tengeri szemét 10%-át teszik ki a halászati eszközök, ez évente ötszázezer/egymillió tonna hulladék keletkezését jelenti. A műanyagszemét problémája a tengeri emlősök 66%-át, a tengeri madarak 50%-át és az óceánban élő teknősfajok mindegyikét érinti.

A műanyaghulladék gyűjtésének nagyobb motivációt adhat, ha azt később hasznos, vagy eladható termékek alapanyagaként lehet újrahasznosítani, a Samsung tegnapi bejelentése szerint pedig ebből készülnek majd a legújabb, holnap bemutatásra kerülő Galaxy telefonok is, illetve később a teljes termékkínálatban alkalmazzák majd a speciális hozzávalót. A közleményből az ugyan nem derül ki, hogy pontosan hogyan készül és milyen arányban tartalmaz régi hálókat a plasztikkészítmény, de a cég elmondása szerint mostantól ezt és ehhez hasonló újrahasznosított termékeket és papírt használnak a jövőben a készülékeikben. Ez a kezdeményezés a Galaxy for the Planet program részét képezi, ami a fenntarthatóság elősegítését tűzte ki célul, többek között azzal, hogy a tervek szerint

• 2025-re minden termékben újrahasznosított anyagokat használnak
• 2025-re száműzik az egyszer használatos műanyagokat a termékek csomagolásából
• szintén 2025-re 0,005 W alatti értékre redukálják a mobiltöltők készenléti üzemmódban való energiafogyasztását

Korábbi bejelentések szerint több mobilgyártó is dolgozik rajta, hogy, ha nem is feltétlenül újrahasznosított anyagokból készítik is a készülékeiket, de élettartamuk lejárta után valamilyen formában újrahasznosítsák őket. A fenntarthatósági intézkedések más területén a Fairphone jár legelől, amely a kifejezetten könnyen szerelhető eszközök gyártására fókuszál, ezzel lehetővé téve, hogy a felhasználók otthon, egy csavarhúzóval is ki tudják cserélni a telefonok alkatrészeit, így növelve a potenciális használati idejüket.

(Fotó: Samsung/Letsgodigital:a kép csak illusztráció, Giuseppe Spinelli és a Technizo Concept alkotása)