Francesco Di Iacovo professzor, az Észak-Olaszországi Pisai Egyetem “Ember és állatbarát város” projektjének vezetője elmondta: “Az állatok társadalmunk nélkülözhetetlen részei, ám mégis legtöbbször figyelmen kívül hagyjuk őket a városok tervezésekor. A városok gyakran csak higiéniai szempontból foglalkoznak az állatokkal, és kevés energiát fordítanak az ember-állat interakció támogatására.”
A kutyasétáltatásra szánt útvonalak és parkok kialakítása mellett, egy olyan mobilalkalmazást is fejlesztenek, ami megmutatja, hogy hol adhatunk inni a kutyáknak.
Az állattartás köztudottan csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, az elhízást, magas vérnyomást és a koleszterinszintet, hiszen a kedvencekkel való séta, foglalkozás fizikai aktivitást jelent a gazdáknak is.
Stresszoldás
A házikedvencek erős stresszoldó hatással is bírnak, erre a hatásra építenek a velük közösen végzett terápiák. Egy nemrég közzétett tanulmány York Egyeteméről kimutatta, hogy az állattartás a mentális egészségre is jó hatással van, csökkenti a magány érzetét, különösen a mostani pandémiás lezárások idején.
A becslések szerint az olaszok, akiknek átlagban fejenként egy háziállatuk van, évente 2 milliárd eurót költenek a mintegy 60 millió háziállat táplálékára. Az összesítés 7,5 millió macskát, 7 millió kutyát, 30 millió halat, 13 millió madarat és 3 millió apró emlőst és hüllőt tartalmaz - olvasható egy éves felmérésben.
Luccában a háziállatokat az iskolákba és idősgondozó intézményekbe is beengedik majd, oktatási és állatterápiás programok keretein belül, és könnyíteni tervezik a munkába járás során a tömegközlekedésben való szállításukat is.
(Forrás: TheTimes Kép: Pixabay, Wikipédia)
