Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

A Neural Computation folyóiratban megjelent tanulmányban a japán Okinawai Tudományos és Technológiai Intézet (Okinawa Institute of Science and Technology, OIST) kutatói bebizonyították, hogy a belső párbeszédek jelentősen javíthatják az MI tanulási képességeit.

Az eredmények szerint az önmagával beszélgető mesterséges intelligencia rövid távú memóriával kiegészítve sokkal könnyebben általánosít különböző feladatok között.

„Ez a tanulmány rávilágít arra, mennyire fontos szerepe van az önmagunkkal való interakciónak a tanulásban. Ha a tanítási adatokat úgy alakítjuk ki, hogy a rendszer megtanuljon magával beszélni, akkor világossá válik, hogy a tanulást nemcsak az MI felépítése, hanem a tréning során kialakított működési dinamika is befolyásolja – mondta a kutatás első szerzője, Dr. Jeffrey Queisser, az OIST Kognitív Neurorobotikai Kutatóegységének munkatársa.

A kutatók az önirányított „mormolást” egy különleges munkamemória-architektúrával kombinálták – ez lényegében egy mentális vázlatfüzet, ami lehetővé teszi a rendszer számára, hogy információkat ideiglenesen tároljon, és azokkal műveleteket végezzen –, amely jelentősen javította a modellek alkalmazkodóképességét, párhuzamos feladatvégzését (multitasking) és az új helyzetekhez való igazodását.

„A gyors feladatváltás és az ismeretlen problémák megoldása számunkra, emberek számára természetes, az MI-nek azonban ez viszont komoly kihívás. Ezért kombináljuk a fejlődéslélektant, az idegtudományt, a gépi tanulást és a robotikát, hogy új szemszögből gondolkodhassunk a tanulásról és a mesterséges intelligencia jövőjéről” – fogalmazott Dr. Queisser.

A kutatók a jövőben zavarosabb környezetekben szeretnék tesztelni a módszert, mert „a való világban komplex, zajos, dinamikus környezetben hozunk döntéseket és oldunk meg problémákat. Ahhoz, hogy az emberi fejlődés alapú tanulást hitelesebben modellezhessük, ezeket a külső tényezőket is figyelembe kell vennünk”. Dr. Queisser szerint pedig

„ezt a tudást a gyakorlatban is kamatoztathatjuk: például olyan háztartási vagy mezőgazdasági robotok fejlesztésénél, amelyek képesek megállni a helyüket a mi komplex, folyton változó világunkban”.

(Forrás: EurekAlert, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

A Végítélet órája szerint az emberiség soha nem állt ennyire közel a pusztuláshoz Az emberiség pusztulását jelképező Végítélet óráját idén minden eddiginél közelebb állították az éjfélhez, ami a szakértők szerint egyértelmű és riasztó üzenet a világnak.

Túlértékeltük a 10 ezer lépést? A tudomány szerint igen Sokáig hittük, hogy a napi tízezer lépés afféle egészségbiztosítás, de a kutatások mást mutatnak. A séta értékét nem a mennyiség adja,

Miért betegszünk meg gyakrabban télen, ha a hideg önmagában nem okoz betegséget? Gyerekkorunktól azt halljuk, hogy megfázunk a hidegben, a tudomány azonban mást mond erről az ösztönösnek tűnő összefüggésről. A téli betegséghullám mögött nem egyetlen ok, hanem több, egymást erősítő hatás áll.

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben