"Kattints az igenre, és megtarthatod az állásodat" - üzente az új tulajdonos a Twitter dolgozóinak; merénylettől tart Elon Musk, újságírók fiókjait tiltotta le a Twitteren; két nap alatt halálosan összeveszett, majd látványosan kibékült Elon Musk az Apple vezérigazgatójával; Musk lemondott a vezérigazgatóságról, majd mégsem, majd mégis. Ez csak néhány azok közül a hírek közül, amelyek meghatározták a platform első évét a milliárdos alatt, ám két dolgot nem szabad elfelejteni: egyrészt övé a szolgáltatás, ezért azt csinál vele, amit akar, másrészt egy olyan céget vett meg, ami korábban híres volt arról, hogy lassan mozdul, és nem igazán képes hasznot termelni. Ugyanakkor a gyakran kapkodónak, kaotikusnak ható döntéseket új megvilágításba helyezi, amikor a fél világ szeretne tájékozódni egy épp eszkalálódó konfliktusról, ám nem tud.

A Twitter mindig a digitális világ "főtere" akart lenni. Újságírók, politikusok elsősorban itt, és nem a Facebookon vagy az Instagramon tettek fontos bejelentéseket, osztottak meg lényeges híreket. Ehhez a platform évek alatt felépített egy toldozott-foldozott, de működő hitelesítési rendszert. Amellett, hogy tényellenőrző megoldásokat vezettek be, emberi erővel, egyesével választották ki és jelölték mindenki számára láthatóan a legismertebb felhasználóiknál, hogy valóban azok, akiknek kiadják magukat. Donald Trump fiókja tényleg Donald Trumpé volt, a Fehér Házé tényleg a Fehér Házé. Ezt először azzal rúgta fel Musk, hogy pénzt kért a hitelesítésért, illetve bárkinek megadta a kis kék pipa jelvényt havi nyolc dollárért cserébe. Majd visszavonta a döntését, végül újra bevezette a rendszert, eggyel körültekintőbben, de kevésbé átláthatóan, különböző színű és jelentéstartalmú jelvényekkel.

Azt, hogy milyen bejegyzéseket emel ki, mutat meg sokaknak az oldal, egy olyan algoritmus határozza meg, amit nagyban befolyásol, hogy a szerző kifizette-e a nyolc dollárt az előfizetésért, ez pedig további bonyodalmakat szül - számolt be a Wired. A lap által megszólaltatott szakértők kiemelték, hogy míg 2021-ben könnyedén találtak gázai forrásokat a hírfolyamukban, mostanra ez "gyakorlatilag lehetetlenné vált". A valóban helyi, angolul gyakran nem tudó hangok eltűnnek az X-en, különösen, ha nem fizetnek havidíjat. Így lehetséges, hogy inkább videójáték-felvételek terjednek Hamasz-támadásként, algériai tűzijátékokat légicsapásnak állítanak be, vagy azt állítják, hogy Cristiano Ronaldo palesztin zászlóval pózolt, miközben a fotón egy marokkói játékos látható a tavalyi vébén. A korábbi kirúgások és átszervezések miatt az X "megtizedelt" tényellenőrző képességei pedig nem tudnak lépést tartani az álhírek terjedésével.

A legelgondolkodtatóbb mégis az, hogy a tulajdonos ezt írta százötvenmillió követőjének: "a @Warmonitors és a @sentdefender jó források a háború élő követéséhez", azonban ez a két fiók is terjesztette korábban például azt az álhírt, hogy májusban bombatámadás történt a Fehér Ház mellett. Musk törölte a hozzászólását - de addigra tizenegymillióan olvasták azt.

(Borítókép: Sameh Rahmi/NurPhoto via Getty Images)