Al Amal, azaz Remény

A három küldetés űreszközei tavaly nyár óta több száz millió kilométert tettek meg, és hamarosan mindegyik megérkezik, hogy elvégezzék a rájuk bízott feladatokat. Az Emírségek szondája után kevesebb mint 24 órával érkezik a kínai orbiter-rover kombó, és a sort végül február 18-án zárja a NASA Preseverance roverje az Ingenuity helikopterrel, hogy sziklákat gyűjtsön a Földre való visszajuttatáshoz. Ez kulcsfontosságú lépés lesz annak eldöntésében, hogy létezett-e valaha is élet a Marson.

Az Egyesült Arab Emírségek és Kína egyaránt új vendégek lesznek a Marson, ahol a Föld követeinek eddig több mint a fele kudarcot vallott. Kína első Mars-küldetése például, melyet Oroszországgal közös erőfeszítéssel indítottak 2011-ben, soha nem jutott túl a Föld körüli pályán. Érdekesség hogy a három egyidejű küldetés majdnem négy lett, de az Európai Űrügynökség elhalasztotta az ExoMars-misszió startját. Az Al Amal, azaz Remény névre keresztelt szonda kilövésére magyar idő szerint július 19-én került sor, egy Mitsubishi H-IIA rakéta fedélzetén a japán Tanegasima Űrközpontból. A szonda Marshoz érkezése egybeesik majd az ország alapításának 50. évfordulójával.

Az űrszonda feladata a bolygó atmoszférájának a feltérképezése lesz, hogy a kutatók az eddiginél pontosabb képet kaphassanak a Mars klímájának változásairól. Nagyjából húsz kilométer magasságban keringhet majd a bolygó felszíne felett, megvizsgálva az atmoszféra felsőbb és alsóbb rétegei közötti kapcsolatot, választ keresve arra, hogy mi okozza a hidrogén és oxigén összetevők elpárolgását a világűrbe. Az Al Amal-missziót két évesre tervezték, de akár 2025-ig is gyűjthetnek adatokat az égitestről.

A műhold fedélzetén három fontos műszer lesz, az Emirates Exploration Imager, ami egy nagy felbontású kamera, az ultraibolya-sugárzást vizsgáló Emirates Mars Ultraviolet Spectrometer, valamint az Emirates Mars Infrared Spectrometer infravörös szenzor.

Az Emirátusoknak csak 2014 óta van űrügynöksége, a Mars-misszió megtervezésében és elindításában a Coloradói Egyetem segítette őket. Az Emírségek egyébként korábban azt is bejelentette, hogy 2117-re állandó személyzettel működő kolóniát építenének a Marson, amit a jelenlegi küldetés hívatott megalapozni. Dubaj mellett már el is kezdték építeni egy marsi város prototípusát.

Indítási ablak

A három egyidejű küldetés időzítésének oka, hogy a vörös bolygó mindössze 26 havonta kerül elég közel a Földhöz, és ilyenkor csupán jellemzően egy-két hónapos indítási ablak áll rendelkezésre, a küldetések fellövéséhez. A NASA Mars 2020 missziójának célja az, hogy a Perseverance Marsjáró segítségével az élet korábbi nyomai után kutassanak, és mindent egybevetve ez lesz a tizenötödik küldetésük a bolygóra.

Februárban három űreszköz is eléri a Marsot, az egyik pedig már egy képet is küldött Nem túlzás azt állítani, hogy a február történelmi hónap lesz az űrkutatásban, hiszen néhány napos különbséggel nem kevesebb, mint három űreszköz fogja elérni a vörös bolygót - ezek közül kettő olyan országé, akik most először jutnak el a Marsra.

A Preseverance rögös útja

A Perseverance fellövése után rögtön problémákkal küzdött, a kommunikációs jeleit be lehetett ugyan fogni, de feldolgozásuk nem sikerült. A problémát az okozta, hogy a NASA egy Deep Space Network nevű rendszert használ, amit a mély űrre terveztek, földközelben lebénította a túl erős jelszint, vagyis a problémát a vevőegységek állítható érzékenysége okozta, és ezt sikerült elhárítani.

A másik gond az volt, hogy a hőmérséklet váratlan zuhanása miatt a Perseverance biztonsági üzemmódba kapcsolt, mivel a marsjáró Földárnyékba került, és itt sokkal alacsonyabb a hőmérséklet. A biztonsági módra a nukleáris elem védelme miatt van szükség, ilyenkor a rover kikapcsolja az összes, nem életfontosságú rendszerét, és a küldetésirányításra vár. Ez az esemény sem okozott semmiféle fennakadást, az érintett rendszerek jól vizsgáztak.

Ha egyszer megérkezik és sikeresen leszáll, a plutóniummal hajtott önvezető Preseverance a landolási helyszínként választott Jezero-kráternél gyűjt majd geológiai mintákat, és így innen érkezhetnek majd az első marsi kőzetminták a Földre. A rover működése megegyezik a földi önvezető autókéval, lézerszkennerével gyorsan, nagy felbontásban térképezheti fel a környezetét, fejlett detektoraival rengeteg adatot gyűjthet.

A földi irányítás kétféleképp vezetheti a rovert: elküldhetik számítógépének az utasítások listáját, ezt hívják “vak vezetésnek”, vagy használhatják a „vizuális odometriát” (VO), melynek során a rover körülbelül méterenként megáll, és képet készít a látottakról, melyet fedélzeti számítógépe analizál, és megállapítja, hogy merre tovább. A fedélzeti számítógép úgy hoz döntést, hogy megkeresi a kép megkülönböztető jellemzőit, összehasonlítja azt egy előző képpel, és kiszámítja a rover helyzetének tényleges változását.

„Néhány kulcsfontosságú navigációs fejlesztésnek köszönhetően a Perseverance képes lesz legalább kétszer olyan gyorsan haladni, mint a Curiosity az új dedikált informatikai erőforrásoknak és a jobb algoritmusoknak köszönhetően” - vélekedett Evan Hilgemann, a NASA mérnöke.

Philip Twu, a NASA Jet Propulsion Laboratóriumának robotrendszerekkel foglalkozó mérnöke egyenesen a Mars első önvezető autójának nevezte a rovert. A Perseverance azonnal megkezdi majd a leszállást, amint eléri a bolygót, hasonlóan a Curiosity 2012-es ereszkedéséhez. Az esélyek jónak tűnnek, az USA eddig 9-ből 8 alkalommal hajtott végre sikeres Marsra szállást (a Mars Polar Lander 1999-ben tört össze). A leszállásról a NASA korábban már egy látványos animációt is megosztott.

A Tienven-1

Az Emirátusok és Kína űreszközei már majdnem megtették az odaúthoz szükséges 480 és félmillió kilométert, és a Tienven-1 (a mennyei igazság keresése) holnapután kezdi meg a Mars körüli pályára állást. Érkezésekor körülbelül százkilencvenmillió kilométerre lesz a Földtől, Li Zencsai parancsnokhelyettes a projekt egyik vezetője elmondta, hogy a szonda repülési sebessége nő, ahogy a Nap gravitációja egyre kevésbé hat rá.

A sebessége most huszonkét kilométer/másodperc körül alakul, összehasonlításképpen, az Emirátusok szondája 21,5 kilométert tesz meg másodpercenként, amit a hivatalos weboldalon pörgő számláló is mutat. A Tienven-1 július huszonharmadikán indult, ami egyúttal Kína önálló bolygókutatási missziójának első lépése volt, és ma már olyan közel van a Marshoz, hogy egy fotót is küldött a bolygóról.

A kínai küldetés marsjárója jóval kisebb, mint a Perseverance, és az Utopia Planitián szállhat majd le, ami egy marsi síkság a Naprendszer legnagyobb, 3300 kilométer átmérőjű, Utopia nevű meteorkráterében. A marsjáró céljaival kapcsolatban a kínai űrügynökség elég szűkszavú volt, annyit tudni, hogy a küldetés célja a bolygó tanulmányozása, komplex kutatás részeként térképezhetik fel az atmoszférát, a geológiai sajátosságokat és a permafrosztot. Mindehhez a bolygó körül keringő szondát, a leszállóegységet és a kínai marsjárót együtt tervezik felhasználni.

Kína további Marsi küldetéseket is tervez. 2028-ban megkísérelnek majd marsi kőzetmintákat visszahozni a Földre, ami természetesen a NASA és az ESA terveiben is szerepel még ebben az évtizedben. Ha a mostani első Marsra indított küldetésük rögtön sikeres lesz, konkrétan, ha képesek lesznek elérni a bolygót és leszállni a felszínre, az jelentős lépés lesz Kína számára e cél elérése felé. Ugyanakkor nem sietik majd el a próbálkozást, a szonda néhány hónapig csak kering majd a bolygó körül, mielőtt megpróbálkoznának a landolással.

Városok a Marson

A Marson épített városoktól talán még messze vagyunk, de a holnaptól soron következő helyszíni kutatások minden eddiginél közelebb hozhatják őket. A városok kérdése jelenleg szinte csak megválaszolatlan kérdésekből áll, és ezek száma jelentősen csökkenhet, ha a jobban megismerjük majd a vörös bolygón felmerülő kihívásokat és lehetőségeket.

A Virgin Galactic elnök-vezérigazgatója, George Whitesides szerint ötven éven belül a vállalatok és a kormányzati ügynökségek belépnek majd a hiperszonikus szállítás korszakába. "Az elmúlt ötven évben nem változott számottevően a légi közlekedés sebessége, vagyis már nagyon időszerű az a bizonyos előrelépés. Az előttünk álló időszak már nem a nemzetekről szól majd, helyettük a magáncégek egyengetik az űrutazás történetének rögös útját." A magánszektor máris hatalmas lehetőséget lát a már ma, indulása előtt szalagcímeket produkáló űrturizmusban.

Úton a csillagok felé, avagy mi vár ránk, ha átléptük az űrkutatás új aranykorának küszöbét? A következő évtizedekben valószínűleg gyarmatosítjuk a Holdat, otthagyjuk lábnyomunkat a Marson, és messzebbre utazunk naprendszerünkben, mint amiről álmodni mertünk.

Űrjog az üllőn

Az Emirátusok komolyan veszi világűrbeli jelenlétét. Dubaj nemrég azt is bejelentette hogy felállítják saját űrbíróságukat a világűrben előálló kereskedelmi jellegű vitás kérdések rendezésének érdekében. A bíróság székhelye a Dubaj Nemzetközi Pénzügyi Központ (DIFC) bíróságán lesz, ami brit rendszer szerint működő független választott bíróság. A világűrben érvényes törvényeket olyan nemzetközi egyezmények szabályozzák, mint az 1967-es ENSZ űregyezmény.

A DIFC bíróságok vezető közjegyzője, Amna Al Owais komoly igényeket lát a dubaji űrbíróság szerepére, a világűrben valószínűleg előforduló sokféle vitás helyzet okán, például a törvényszerűen előbb-utóbb összeütköző űreszközök miatt, vagy az űrbányászatot, illetve az űrturizmust érintő számtalan lehetséges ügyben.

Így építene várost a Marson Elon Musk A techguru egy Twitter-beszélgetés során ismertette nagyszabású tervét, amely szerint húsz év alatt önfenntartó város épülhet a vörös planétán.

Célkeresztben a Mars

A Planetary Society egy nonprofit civil alapítvány, amelyet maga a legendás Carl Sagan amerikai csillagász alapított 1980-ban két társával, Bruce Murray-jel, a NASA rakétakutatási részlegének vezetőjével és Louis Friedmann űrhajózási mérnökkel. Az alapítvány célja a Naprendszer, elsősorban a földközeli objektumok megismerése és az idegen élet kutatása.

Emily Lakdawalla a szervezet egyik munkatársa, az összes rendelkezésre álló adat felhasználásával részletes, nagyfelbontású, térképet készített, melyen minden sikeres és sikertelen Mars-expedíció adatait és landolási helyszínét feltüntette, a közeljövőben tervezett küldetések adataival együtt. A térkép nagy felbontásban letölthető ide kattintva, vagy még nagyobban, ide.

(Kép: Kínai Nemzeti Űrügynökség, NASA, Emiratesmarsmission)

Ez is érdekelhet:

A NASA a Marsra küldené a Boston Dynamics robotkutyáját Az ötlet annyira logikus, hogy az a meglepő, hogy csak most merült fel.

Ezek a legégetőbb problémák, melyeket meg kell oldani ahhoz, hogy a Marsra menjünk Az emberiség egyre inkább a Mars irányába kacsingat, de mielőtt odajutnánk, rengeteg problémát meg kell oldani. Ezekből gyűjtöttük össze a legégetőbbeket.

Sós víz kellene ahhoz, hogy életben maradhassunk a Marson Egy új tanulmány szerint a Marson található sóoldat oxigén, és üzemanyag előállítására egyaránt alkalmas. Már csak egyetlen kérdés maradt: mi lesz a megvalósítással?