"Ezt a bolygót a pusztulás fenyegeti és minket, akik itt élünk, a halál. Az égbolt bűzlik és a víz szennyezett. A gyerekek még csecsemőkorban meghalnak. És mi, valamint a világ, ami az otthonunk, a nukleáris megsemmisülés küszöbén állunk. A túlélés krízisét éljük." - ezekkel a szavakkal festett meglehetősen sötét, bár nem teljesen pontatlan képet a környezeti állapotokról Barry Commoner amerikai biológus 1970. április 22-én, az első Föld napja alkalmából tartott előadásán.

A negatív hangnem nem volt véletlen, elvégre a rendezvény megszervezésére éppen azért került sor, hogy a szakértők nyilvános felszólalásokkal hívják fel a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket régóta próbáltak a köztudatba hozni és főként a döntéshozók tudatára adni különféle publikációkkal, könyvekkel és konferenciákkal azok a kutatók, akik a különböző környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoztak. Az ötlet Gaylord Nelson wisconsini szenátortól származott, aki a politikusoknak a környezetvédelmi intézkedések iránt mutatott letargiáját szeretette volna végleg felszámolni.

A hatvanas-hetvenes évek ugyanis nem csak a hidegháborús és a vietnámi háborúval kapcsolatos aggodalmak jegyében telt, hanem a környezetszennyezés káros hatásainak felmérése, megértése és az ez elleni tenni vágyás is kezdett fókuszba kerülni. Messze volt még az az idő, mikor a klímatudatosság atya, James Hansen felszólalhatott a szenátusi bizottság előtt, hogy a klímaváltozásról és globális felmelegedésről, valamint az emberek ezen jelenségek kialakulásában betöltött szerepéről beszéljen (1988-ban) és messze volt a montréali jegyzőkönyv (ami 1989-ben lépett hatályba) vagy a Párizsi Egyezmény (amit 2015-ben fogadtak el) megalkotásának ideje is, de a környezetvédelmi törekvések, a diákmozgalmakkal karöltve, egyre nagyobb népszerűségre tettek szert.

Az első Föld napja is főként a diákok körében aratott sikert, a CBS News korabeli beszámolója szerint több mint 10 000 iskola és többezer egyetem tanulói vettek részt az előadásokon és tüntetéseken és, noha az ország lakosságának szétszakadó egységét nem sikerült helyreállítani a közös ügy érdekében sem, de

"a nap üzenetének súlya eljutott az emberekhez: tegyünk valamit, vagy meghalunk"

- számolt be az eseményekről Walter Cronkite.

1970. április 22-én még csak az Egyesült Államokban szervezték meg az azóta híressé vált rendezvénysorozatot, de már akkor is 20 milliós tömeg volt kíváncsi az eseményre, 1990 óta pedig több mint száz ország lakosai számára tartják meg az ezzel kapcsolatos helyi rendezvényeket az első Föld napja egyik szervezőjének, Denis Hayesnek a jóvoltából, aki nemzetközi szintre emelte az amerikai hagyományt. Az eltelt időben számos negatív és pozitív változás is történt a bolygónak és élővilágának sorsával kapcsolatban, amelyek egy részét az Amerikai Természettörténeti Múzeum listázta 2022-es videójában - előbbiek közé az elmúlt 50 év során több mint duplájára emelkedett szén-dioxid kibocsátás, a 12 centiméterrel növekedett tengerszint, az amazonasi esőerdők egyötödének elvesztése és a rengeteg kihalófélben lévő állatfaj tartozik, míg a pozitívumokat a montréali jegyzőkönyv, az ózonréteg javulása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések képviselik.

Az idei Föld napjának szlogenje tavaly óta nem változott, ahogy 2022-ben, úgy 2023-ban is a Fektessünk a bolygónkba (Invest in Our Planet) a fókusztéma.

(Fotó: University of Michigan/Flickr, PxHere)