Ahogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb befolyást gyakorol a világ iparágaira, egyes kormányok már azt vizsgálják, vajon a politikát is gyökeresen átalakíthatná-e.
Nem ez az első hasonló ötlet – még az AI-láz előtt El Salvador egy másik digitális járvánnyal fertőződött meg: az ország világszerte ismertté vált azzal, hogy elsőként vezette be a Bitcoint törvényes fizetőeszközként. A projekt azonban végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most viszont az AI korszakába léptünk, amit már a komolyabb játékosok is komolyan vesznek: az Egyesült Államokban például Donald Trump egy 500 milliárd dolláros mesterséges intelligencia-infrastruktúra programot hirdetett meg – igaz, ez hónapok óta nem igazán halad előre.
Most Albánia, a 2,7 millió lakosú balkáni ország egy merész, Stanisław Lem-kötetbe illő ötlettel állt elő: mesterséges intelligenciával váltaná le a korrupt minisztereket. Edi Rama miniszterelnök júliusban vetette fel, hogy az AI hatékony eszköz lehetne a korrupció visszaszorításában és az átláthatóság növelésében.
„Eljöhet az idő, amikor egy teljes minisztériumot mesterséges intelligencia vezet” – mondta Rama egy sajtótájékoztatón. – „Ebben az esetben nem lenne helye nepotizmusnak vagy egyéb összeférhetetlenségnek.”
Olyan elképzelést is felvetett, amely szerint a választók akár mesterséges intelligenciát is választhatnának a minisztertanácsba – így Albánia lehetne az első ország a világon, amelynek kormányát és miniszterelnöki teendőit részben vagy egészben AI irányítja. Az elképzelés mögött meglepő módon támogatás is sarjadt: Ben Blushi, korábbi önkormányzati miniszter szerint a társadalmakat „hatékonyabban lehetne irányítani mesterséges intelligenciával”, mivel az fáradhatatlan, elfogulatlan és korrumpálhatatlan.
Albánia egyébként szimbolikusan is kapcsolódik a globális AI-robbanáshoz: Mira Murati albán–amerikai vállalkozó 2018 és 2025 között az OpenAI műszaki igazgatója volt, majd megalapította az 1,8 milliárd eurós Thinking Machines Labot.
Az ország mélyen gyökerező korrupciós problémái talán érthetőbbé teszik, miért unják már a mohó „humán politikusokat” a helyiek. A kommunizmus bukása után Albánia átfogó reformokat hajtott végre: bevezette a 15%-os egykulcsos társasági adót, privatizálta a közműveket, és szigorú szociális megszorításokat vezetett be. Ezek a lépések ugyan meghozták a gazdasági nyitást, ám egyben kitárták az ajtót a szervezett bűnözés előtt – valamint a máig a társadalmon élősködő korrupciós hálózatoknak is. Magyarán: az történt, ami sok más posztszocialista ország példájáról is ismerős lehet.
Hogy a mesterséges intelligencia valóban képes lesz-e megtisztítani az albán politikát, az továbbra is kérdéses. Sokan azonban úgy vélik: a jelenlegi helyzetnél rosszabb aligha lehet.
(Kép: Pixabay)