A 282 oldalas jelentés szerint nemcsak hardverhiba állt a háttérben: a laza felügyelet és a gyenge koordináció is félrevitte a döntéshozatalt. A kapszula 2024. június 5-én indult Cape Canaveralról. Nem sokkal később öt héliumszivárgás és öt RCS-fúvóka meghibásodása miatt a földi csapatok kényszerű hibakeresésbe kezdtek.

A NASA szerint a teflontömítések túlmelegedtek, „felpúposodtak”, és elzárták a hajtóanyag útját. A 2024. július 27-i hajtóműpróba – ekkor a jármű már az ISS-hez dokkolva volt – normális tolóerőt mutatott, a mérnökök azonban attól tartottak, hogy a hiba a visszatéréskor újra előjöhet.

Augusztus végén ezért személyzet nélkül küldték haza a Starlinert; Butch Wilmore és Suni Williams végül 286 nap után, 2025. március 18-án, egy SpaceX Dragon űrhajó fedélzetén értek vízre.

Jared Isaacman, a NASA igazgatója kijelentette: „A NASA nem repít újabb legénységet a Starlinerrel, amíg a műszaki problémákat nem javítják” – teherküldetést viszont már 2026 áprilisára terveznek.

(Kép: fotó a Boeing Starliner kapszulájáról a Föld felett, amint az a Nemzetközi Űrállomáshoz közeledett, forrás: ESA/NASA–S. Cristoforetti)