Arrokoth a Naprendszer legtávolabbi objektuma, amelyhez egy űrszonda eljutott, egy hóember-forma égitest, aminek további érdekessége, hogy mintha valaki cukorral hintette volna meg. Azonban ha túllépünk a karácsonyt idéző hangulaton így júniusban, akkor a lényeget magában az említett cukorban találhatjuk meg – ez ugyanis komoly hatással lehet arra, ahogy az élet kialakulásáról gondolkozunk.

Az Arrokoth a Neptunuszon túli Kuiper-övben található, szokatlan vöröses árnyalatú. Ez a kis, szabálytalan alakú objektum két test ütközéséből és összeolvadásából keletkezett, ami miatt az alakja tehát a fentebb már említett hóembert idézi – az átmérője pedig 15 és 21 km között van.

Az Arrokoth különleges vörös színe szembetűnő különbséget mutat a szintén a Kuiper-övben található rózsaszínes Plútóval szemben. A New Horizons 2019-es elrepülése során kimutatta, hogy az Arrokoth felszínén bőségesen található fagyott metanol. A tudósok megállapították azt is, hogy a metanol ionokkal történő besugárzása jelentősen vörösíti annak a spektrumát.

Ezt a jelenséget vizsgálta Ralf I Kaiser és Cornelia Meinert vegyészek, valamint Leslie A Young bolygókutató vezetésével egy kutatócsoport. A tudósok nagy energiájú elektronokkal bombázták a metanol jeget nagyon alacsony hőmérsékleten – így szimuláltak 1,8 milliárd évnyi kozmikus sugárzást. A spektroszkópiai elemzés kimutatta, hogy a sugárzás hatására valóban kialakul az Arrokoth színéhez hasonló vörös árnyalat. A szín azonban egy dolog, az igazán izgalmas felfedezés ezután következett: gázkromatográfia és tömegspektrometria segítségével ugyanis a cukorral kapcsolatos vegyületeket, például glükózt és ribózt azonosítottak a sugárzásnak kitett metanol jég maradványaiban.

Ez lehet tehát a kapcsolat ezen kozmikus hóember és földi élet kialakulása között: a kuatatók szerint ugyanis az olyan égitestek, mint az Arrokoth, az élethez szükséges szerves molekulákat, például tehát cukrokat szállíthattak a korai Földre.

A kutatók épp ezért azt javasolják, hogy a jövőben is folytassanak hasonló kísérleteket, de immár összetettebb jégkeverékekkel – ezek ugyanis további betekintést nyújthatnak más, űrszondák által még nem vizsgált Kuiper-övbeli objektumok (KBO-k) optikai spektrumába és összetételébe. A tanulmány szerint tehát a távoli KBO-knak fontos szerep juthatott abban, hogy megjelent a Földön a milliárdszínű élet: ezek az objektumok lehettek ugyanis azok, amelyek alapvető fontosságú biomolekulákkal “vetették be” a bolygónkat.

(Kép: NASA)