Az Izrael és az Egyesült Államok által február 28-án indított, Irán elleni támadások nyomán kibontakozó háború már egy hónapja zajlik a Közel-Keleten, és a légi akciókban Amerika legalább 16 gépet vesztett - köztük olyanokat is, amelyeket baráti tűzben rongáltak meg, valamint egy KC-135 Stratotankert is, ami a levegőben tankolt meg üzemanyaggal más gépeket -, míg Izrael számos drónnal lett szegényebb, és Irán is rengeteg pilóta nélküli légi eszközt veszített, mivel stratégiájának kulcsszereplői a kamikaze drónok.

Az Amerikában Operation Epic Fury-ként, Izraelben Operation Roaring Lionként emlegetett hadművelet számtalan áldozatot követelt, és a környező országok is a támadások célpontjaivá váltak az elmúlt hetekben.

Az Egyesült Államoknak az első hat napban körülbelül 11 milliárd dollárjába (3700 milliárd forint) került a háború,

többek között azért is, mert az olcsón előállítható iráni drónokkal szemben az Egyesült Államok sokszor drága fegyverekkel küzd: B-2 bombázók, F-15-sök és F-18-sok, Tomahawk rakéták, amelyekből egy darab 2 millió dollárba is kerülhet és 40 millió dolláros Sikorsky SH-60/MH-60 Seahawk helikopterek alkotják az arzenált, sok más légieszköz és fegyver mellett. Az iráni haderő légiflottáját a FlightGlobal 2025-ös listája szerint szovjet MiG-29-esek, SU-24-esek és SU-35-ösök, kínai F-7-esek és az Egyesült Államokban már régen nyugdíjba vonuló, de Irán által még használt F-14-esek építik fel, más gépek mellett.

A modern hadviselés aduját, a drónokat, és egyre inkább ezek egyetlen bevetésre alkalmas, kamikaze verzióját mindkét oldal használja az összecsapásokban: Irán a saját fejlesztésű Sahed drónokkal támad, míg az Egyesült Államok a LUCAS (Low-cost Unmanned Combat Attack System) drónjait veti be, amelyeket az arizonai Spectrewerks készített, éppen a Sahedek alapján.

“A támadó drónműveletekre helyezett hangsúlynak megvan a maga ára.

Több mint négy évnyi ukrajnai háború után a Sahed drónokat még mindig drága levegő-levegő rakétákkal, sőt akár Patriot típusú ballisztikus rakétaelhárító rendszerekkel lövik. 2022 végére Ukrajna már megtanulta, hogy ez nem olyan jó ötlet. Az Öböl menti államok és az Egyesült Államok ma ugyanezt a leckét tanulják.” - írta a Bulletin of the Atomic Scientists kiadványban Dominika Kunertova, a Harvard kutatója - ”Ahogy a legtöbb öbölbeli ország megtapasztalta, egy iráni drón lelövése vadászgéppel rakétánként körülbelül 300 000 dollárba kerülhet. A drón megállítása még felszállás előtt szintén költséges, mivel drága rakétákra van szükség a dróngyártó létesítmények, raktárak és a drónokat szállító eszközök megsemmisítéséhez. Az összeg, amit a hadseregek megspórolnak a támadó drónjaikon, gyorsan visszaköszön a védelmi kiadásaikban, az olcsó támadó fegyvereket költséges teherré változtatva.”

A drága vadászgép vs olcsó fegyverek csatája egy közelmúltbeli találkozás során újra előtérbe került: az esetről készült videók tanúsága szerint egy amerikai F/A-18E/F Super Hornet csak kevéssel kerülte el, hogy egy iráni MANPAD (Man-portable air-defense systems, azaz vállról indítható légvédelmi rakétarendszer) áldozatává váljon, bár a felvétel alapján nem egyértelmű, hogy pontosan mi is történt a levegőben.

WATCH: Iranian MANPADS hit came very close to taking out a U.S. Navy F/A-18E/F Super Hornet jet over Iran yesterday. pic.twitter.com/GwSz9xlXQb

— Clash Report (@clashreport) March 26, 2026

A több mint 70 millió dollárosra (23,5 milliárd forint) becsült Super Hornet gépet Chabahar városa felett vették célba a rakétával, aminek a típusára nem derült fény, de általában a MANPAD-ek, például a kínai technológián alapuló, iráni Misagh-3, ennél jóval olcsóbbak lehetnek, közel sem a millió dolláros kategóriába esnek. Az F/A-18-asról egyébként a The War Zone hírei szerint mást állít az Iszlám Forradalmi Gárda és az amerikai CENTCOM: előbbi szerint a gépet sikerült lelőni, és az India-óceánba esett, az Egyesült Államok viszont kijelentette, hogy ez nem igaz, és egy vadászgépet sem lőttek le az iráni erők, bár az F-18-as attól még megsérülhetett a támadás során.

A háború indulása óta egyébként nehéz rendet tenni a közösségi média oldalakon keringő felvételekkel kapcsolatban, ugyanis ezek egy része MI-generálta videó, amit valódiként adnak tovább a felhasználók, a vadászgépről készült felvételről viszont a CENTCOM nem állította, hogy hamisítvány lenne.

(A borítókép illusztráció: Eliyahu Parypa/Getty Images)