Mind közül az egyik legismertebb ilyen fejlesztés az úgynevezett Active Denial System, avagy a “fájdalomsugár”, amit a Raytheon nevű fegyvergyártó cég fejlesztett ki még a 2000-es évek elején. Az ADS neve most az Egyesült Államokon végigsöprő tüntetéshullám kapcsán került elő újra, amikor kérdésként felmerült, hogy a Nemzeti Gárdának van-e ilyen fegyvere, és ha igen, azt bevetnék-e a tiltakozók ellen. A válasz nem, sőt, a Popular Science szerint a rendszert élesben soha nem is használta az amerikai hadsereg.

Az Active Denial System egy rádióhullámokkal működő fegyver, amely 100 kW-os, nagyjából kétméteres átmérőjű energianyalábot lő ki a célpont felé. A fegyver "koncentrált milliméteres hullámnyalábokat generál 95 gigahertzes frekvencián", vagyis a működési elve alapvetően megegyezik a mikrohullámú sütőével, viszont fontos különbség, hogy mivel sokkal magasabb frekvencián működik, így a rádióhullámok mindössze 0,4 milliméter mélyen hatolnak be az ember bőrébe. Ez nem elég ahhoz, hogy komoly sérüléseket okozzon, viszont a célpontok pillanatokon belül elviselhetetlen forróságot éreznek, ami elől reflexszerűen próbálnak elmenekülni.

Mark Cancian, aki a 2000-es években annak a kormányhivatalnak volt az igazgatója, ami a nem halálos fegyverek költségvetését és fejlesztését felügyelte, a Popular Science-nek úgy nyilatkozott, hogy az ADS kifejlesztését a Boszniában és Szomáliában szerzett tapasztalatok indokolták, ahol az amerikai katonáknak gyakran kellett civilekkel szembenézniük. “Lehetnek erőszakosak, de nem igazán voltak harcosok” - magyarázta Cancian, hogy miért volt szükségük olyan fegyverekre, amikkel maradandó sérülések okozása nélkül is képesek feloszlatni egy nagyobb embertömeget.

Hogy az ADS valóban veszélytelen-e arról viszont megoszlanak a vélemények. A hivatalos statisztika szerint a fegyvert több mint 11 ezer alkalommal tesztelték önkénteseken, és mindössze két olyan esetet jegyeztek fel, amikor az ADS másodfokú égési sérüléseket okozott valakinél. Egereken végzett kísérletek alapján az energiasugár a bőrrák kialakulásának a kockázatát sem növeli. Egy nem halálos fegyverekkel foglalkozó szakértő, Dr. Jürgen Altmann viszont 2010-es elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy az ADS adott esetben akár halálos sérüléseket is okozhat. Mint tanulmányában írja, a teszteken gondosan odafigyeltek rá, hogy az egyes dózisok között legalább 15 másodperc teljen el, ami idő alatt a tesztalanyok bőrének volt ideje lehűlni. Szerinte ugyanakkor kétséges, hogy éles körülmények között a fegyver működtetői odafigyelnének-e erre, ha nem, azzal pedig súlyos, akár harmadfokú égési sérüléseket is okozhatnának a célpontoknak. Az is igaz ugyanakkor, hogy a ma használt szinte mindegyik tömegoszlató fegyverre igaz, hogy szerencsétlen esetben halálos sérüléseket is okozhat, azt pedig maga Altmann is elismerte, hogy az ADS használata nem lenne sem illegális, sem pedig immorális.

A Wired újságírója 2012-ben a saját bőrén tapasztalta meg, hogyan működik a rendszer, és azt mondta, hogy ha nem tudta volna, hogy mi történik, azt gondolta volna, hogy az elviselhetetlen hőhullám a semmiből jön. "Nincs fénye, nincs szaga, nincs hangja, nincsenek töltények". Spencer Ackerman szerint az érzés kicsit ahhoz, hasonlít, mintha besétálnál egy sütőbe, ami arra késztet, hogy kitérj előle és azonnal abbahagyd, amit csinálsz.

Az amerikai hadsereg 2010-ben öt darab, ADS-sel felszerelt járművet vásárolt 25 millió dollárért, a BBC pedig ugyanebben az évben arról írt, hogy a fegyvert Afganisztánba szállították. Különböző forrásokból származó információk szerint ugyanakkor a fegyvert végül soha nem használták élesben, maga Cancian is úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint ilyesmire nem került sor. A Popular Science megkérdezte a nem halálos fegyvereket felügyelő Joint Intermediate Force Capabilities Office szóvivőjét is, aki azt a választ adta, hogy jelenleg két ADS prototípus létezik, de az nem szerepel a tengerészgyalogság eszköztárában.

(Borítókép: Lance Cpl. Andrew M. Huff/U. S. Marine Corps)