Amasia vagy Amázsia egy egyelőre csak hipotézisekben létező szuperkontinens, ami akkor jön majd létre, mikor a jelenleg még elkülönülő, óceánokkal határolt földrészek egybeolvadnak és hatalmas kiterjedésű egységes szárazföld alakul ki belőlük. Ennek a folyamatnak során a számítások szerint először Ausztrália találkozik Ázsiával, majd Észak-, és Dél-Amerika is csatlakozik hozzájuk, amikor a Csendes-óceán bezárul. A tektonikus mozgások elemzése által a kutatók ezt az időpontot meglehetősen távolra, bár földtörténeti léptékkel mérve nem is olyan nagy messzeségbe helyezik, körülbelül 200-300 millió év múlva alakulhat ki a bolygó következő szuperkontinense.

Amasia leendő formájáról, születésének időpontjáról és létrejöttének körülményeiről régóta folynak a viták és számos elmélet tárgyalja a formálódásának pontos folyamatát, de a legújabb számítások szerint a kontinens alakulását nem a fiatalabb óceánok, az Atlanti-, vagy az Indiai-óceán változása, hanem a Csendes-óceán fokozatos "fogyása" fogja befolyásolni leginkább. Az Új-Curtin Egyetem geofizikusai által vezetett kutatás során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a már korábban is megjósolt, a szuperkontinens létrejöttéhez vezető események legfeljebb 300 millió év múlva befejeződnek és ebben a legnagyobb szerepet a Csendes-óceán kapja, mivel a régebbi szuperkontinenseket kialakító ciklusok menetétől eltérően, immár az extroverzió, vagyis kifelé forduló irányban zajló folyamatok fognak dominálni az introverziós történések helyett.

Utóbbi során, úgy, ahogy a prekambriumi időkben történt, az erősebb óceáni litoszféra adja az alapját a kontinensek változásaihoz, ami a belső óceánok bezárulását eredményezheti, az extroverzió esetén a kontinenst körülvevő, külső óceán kiterjedése módosul. A szuperkontinensek létrejöttének két módozata a régmúltban több jól ismert gigaföldrészt is kialakított: a legutóbbi szuperkontinenst, Pangeát, ami körülbelül 300 millió évvel ezelőtt született introverziós folyamatokkal, majd a most létező kontinensekre töredezett 175 millió évvel ezelőtt, Rodíniát, az 1,3-0,75 milliárd évvel ezelőtt létezett kontinenst, ami extroverzióval alakult ki, vagy éppen Gondvanát, ami a kambriumi időkben, 550-500 millió éve formálódott szintén extroverzióval és többek között belőle alakult ki később Pangea is.

A szuperkontinensek kialakulásának ciklusa azonban egyes tanulmányok szerint eltérhet ezektől a modellektől: a Yale kutatóinak számításai szerint Amasia úgynevezett ortoverzióval fog alakot ölteni, vagyis nem az Atlanti-, és az Indiai-óceán bezárulása fogja a döntő lépést jelenteni, sem a Csendes-óceáné, ehelyett először a Karibi-, és a Jeges-tenger tűnik majd el a szuperkontinens kialakulásának első fejezete során. Észak-, és Dél-Amerika fúziója után Európával és Ázsiával ütközik az amerikai kontinens az Északi-sark területénél. A 2012-ben publikált teória az eseményt még 50-200 millió évvel ezutánra helyezi az időben és a becsléseket a vizsgált ősi kőzetek mágneses jellemzőire alapozza.

Az Új-Curtin Egyetem tudósai az eredményekre a Föld tektonikus mozgásának elemzésével jutottak, amelyeket egy szuperszámítógép segítségével modelleztek és vetítettek ki az elkövetkező sok millió évre, az ő elméletük szerint az extroverziós folyamat játssza tehát a döntő szerepet Amasia esetében. A Csendes-óceán, ami a bolygó legidősebb óceánja, a dinoszauruszok kora óta csökken méretében, átlagban évente néhány centimétert, így körülbelül 200-300 millió év alatt zárul be végleg. Azt elég nehéz lenne megjósolni, hogy az ekkor keletkező szuperkontinensen hogyan zajlik majd az élet és milyen ökoszisztémák alakulnak ki, de a mostani környezettől gyökeresen eltérő feltételek között élnek majd ekkoriban az élőlények közösségei.

"A Föld drasztikusan megváltozik, mikor Amasia kialakul.

A tengerszint várhatóan alacsonyabb lesz, és a szuperkontinens hatalmas belső területe nagyon száraz lesz, magas napi hőmérsékleti eltérésekkel." - mondta el Cseng-Hsziang Li, az egyetem professzora.

A szuperkontinenseket leíró modellek azonban teret hagynak az egészen eltérő teóriáknak is, az Amasiáról szóló jövendölések mellett például számos más elmélet is akad, amelyek a szuperkontinens-ciklus következő tagját igyekeznek körvonalazni, ilyen többek között a Pangea Proximát bemutató koncepció is, amelyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben.

(Fotó: Nicolle Rager Fuller, New Curtin University, Yale University)

Egy kontinens mindenek felett – ilyen lesz a Föld 250 millió év múlva Minden jelenleg ismert földrész egy új szuperkontinens részévé válik majd, kivéve egyet.