Létezik az égbolton egy hely, ahol a csillagok egyszerűen eltűnnek. A Barnard 68 (B68), vagy ahogy a csillagászok becézik, a „fekete lyuk testvére”, egy titokzatos sötét felhő a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben, nagyjából 400 fényévnyi távolságban tőlünk. Ez a kozmikus objektum valójában egy sűrű, hideg gáz- és porfelhő, ami szinte teljesen elnyeli a mögötte lévő csillagok fényét, ezért fekete foltnak tűnik az égbolton – erről van szó:

Bár kívülről ijesztően üresnek hat, a B68 belsejében éppen egy új csillag születésének előkészületei zajlanak. A kutatók szerint a gravitáció néhány tízezer-százezer éven belül – tehát csillagászati szempontból rövid időn belül – összesűríti az anyagot, amiből kialakul benne egy új csillag. Addig is ott lebeg az űrben, mint az univerzum egyik legkülönlegesebb fekete semmije.

(Forrás: NASA, Csillagaszat.hu, fotó: ESO)

Ez is érdekelhet:

Valami árkokat ásott ki a Marson - most felfedezték, mi történt valójában Ki vagy mi ásta az árkokat a Marson? - tették fel a kérdést a kutatók.

Ilyen távolságra közelíti meg a Földet a 3I/ATLAS hamarosan A 3I/ATLAS előbb-utóbb elhagyja a Naprendszert, de jelenleg még a Nap és a Föld közelében időzik.

Éltető víz áramolhat a rejtett marsi csatornákban Új számítások szerint a Mars fagyott talaja alatt sós, hajszálvékony vízerek húzódhatnak – épp akkorák, hogy mikrobák is megélhetnének bennük.