A világegyetem egyik legnagyobb (ismert) csillaga, a WOH G64 2014 óta jelentős átalakuláson ment keresztül, amely új kutatások szerint a robbanásának előjeleként értelmezhető. Az Athéni Nemzeti Obszervatórium kutatói, Gonzalo Munoz-Sanchez vezetésével a Nature Astronomy folyóiratban publikálták tanulmányukat, amelyben azt állítják, hogy a csillag a vörös szuperóriás fázisból egy rendkívül ritka, sárga hiperóriás állapotba lépett. Ez a váltás a csillag életének végéhez közeledését jelzi, és arra utal, hogy WOH G64 éppen most veszít a külső rétegeiből.

A hiperóriás állapotba való átlépés a csillag instabilitásával, extrém gyors üzemanyag-felhasználásával és a külső rétegek folyamatos ledobásával jár. Az elemzések alapján a WOH G64 körüli intenzív anyagkibocsátás arra utal, hogy

a csillag már a végső fázisában jár, és feltartóztathatatlanul halad egy gigantikus szupernóva-robbanás felé.

A WOH G64-et az 1970-es években fedezték fel a Tejútrendszer körül keringő Nagy Magellán-felhő belsejében, és azóta nemcsak fényessége, hanem elképesztő mérete miatt is a kutatók egyik legérdekesebb célpontja, hiszen sugara több mint 1500-szorosa a mi Napunkénak.

Bár a Nap 4,6 milliárd éves korához képest ez a csillag a maga 5 millió évével rendkívül fiatalnak számít, hatalmas tömege miatt sokkal gyorsabban éli fel energiatartalékait. Születése óriási gáz- és porfelhők összeomlásával kezdődött, ami olyan nyomást eredményezett, amely lehetővé tette a hidrogén, majd később a hélium fúzióját a magjában. Ez a folyamat duzzasztotta vörös szuperóriássá, majd a legmasszívabb csillagokra jellemző módon hiperóriássá.

Külön érdekesség, hogy a legtöbb csillag tízmillió vagy akár több tízmilliárd évig is él, éppen ezért az, hogy a WOH G64 látványos átalakulását mi, emberek is megfigyelhetjük, ritka és különleges alkalom a csillagászat történetében. Ha a jövőben valóban tanúi lehetünk a halálának, az nemcsak lenyűgöző látványt nyújtana, hanem kulcsfontosságú adatokkal szolgálna a csillagfejlődés legrejtélyesebb szakaszairól.

(Forrás: The Conversation, fotó: ESO/K, nyitókép: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Kezdenek kifogyni a NASA érvei, egyre valószínűbb, hogy élet nyomaira bukkantak a Marson A Curiosity marsjáró olyan szerves molekulákat talált a Marson, amelyekre egyre nehezebb kizárólag nem biológiai magyarázatot találni.

Egy új elmélet alapjaiban írja át a Föld vizének eredetét Úgy tűnik, a Föld vizének nagy része már a bolygó kialakulásának korai szakaszában jelen volt, nem pedig későbbi aszteroida becsapódások hozták.

Lassan összemegy a Hold Új geológiai megfigyelések megerősítik, hogy a Hold ma sem teljesen „halott” égitest, lassan, de folyamatosan formálódik.